Elkerülő személyiségzavar
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az elkerülő személyiségzavar vagy avoidant személyiségzavar egyfajta személyiségzavar.
| Elkerülő személyiségzavar | |
| BNO-10 | F60.6 |
| Főbb tünetek | avoidance coping |
| MedlinePlus | 000940 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elkerülő személyiségzavar témájú médiaállományokat. | |
Az avoidant személyiségzavarral élők életét szociális önizoláció, erős önvád és túlérzékenység jellemzi. Szélsőséges esetekben az agorafóbia tünetei is megjelennek.
Tünetek
szerkesztésAz avoidant személyiségzavarral rendelkezők általában szociálisan diszfunkcionálisnak vagy visszataszítónak képzelik magukat. Megpróbálják elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben megaláztatásnak lehetnek kitéve. A szégyent és az elutasítottságot sokkal rosszabbnak tartják, mint önmaguk izolációját. Általában nem a jogos kritikától, hanem a megaláztatástól, elutasítottságtól és utálattól félnek. A megvetettségtől való rettegés visszatartja őket a felületesnél mélyebb kapcsolatok kiépítésében. Jellemző rájuk a rendkívül alacsony önbecsülés és túlérzékenység a negatív hatásokra.
A tünetei először korafelnőtt korban válnak nyilvánvalóvá. Gyermekkori érzelmi elutasítottság és csoportokban tapasztalt kirekesztettség növeli ezen betegség kialakulásának kockázatát.
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
|
Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
