Az ozmium izotópjai
Az ozmiumnak (Os) hét természetes izotópja létezik, közülük hat stabil: az 184Os, az 187Os, az 188Os, az 189Os, az 190Os és a (leggyakoribb) 192Os. A hetedik izotóp, az 186Os felezési ideje rendkívül hosszú (2·1015 év), és gyakorlatilag szintén stabilnak tekinthető. Az 187Os a 187Re leányeleme (utóbbi felezési ideje 4,56·1010 év), mennyiségét általában az 187Os/188Os hányadosként mérik. Ezt az arányt, valamint a 187Re/187Os hányadost kiterjedten használják a földi, valamint a meteoritos kőzetek korának meghatározásában.
29 mesterséges radioizotópja ismert,[1] közülük a legstabilabbak az 194Os (felezési ideje 6 év), a többi izotóp felezési ideje 94 napnál kevesebb. 9 magizomerje ismert, közülük a legstabilabb az 191mOs (felezési ideje 13,10 óra).
Standard atomtömeg: 190,23(3) u
Táblázat
szerkesztésnuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő[m 1] | bomlási mód(ok)[2][m 2] |
leány- izotóp(ok)[m 3] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
gerjesztési energia | |||||||||
162Os | 76 | 86 | 161,98443(54)# | 1,87(18) ms | α | 158W | 0+ | ||
163Os | 76 | 87 | 162,98269(43)# | 5,5(6) ms | α | 159W | 7/2−# | ||
β+, p (ritka) | 162W | ||||||||
β+ (ritka) | 163Re | ||||||||
164Os | 76 | 88 | 163,97804(22) | 21(1) ms | α (98%) | 160W | 0+ | ||
β+ (2%) | 164Re | ||||||||
165Os | 76 | 89 | 164,97676(22)# | 71(3) ms | α (60%) | 161W | (7/2−) | ||
β+ (40%) | 165Re | ||||||||
166Os | 76 | 90 | 165,972691(20) | 216(9) ms | α (72%) | 162W | 0+ | ||
β+ (28%) | 166Re | ||||||||
167Os | 76 | 91 | 166,97155(8) | 810(60) ms | α (67%) | 163W | 3/2−# | ||
β+ (33%) | 167Re | ||||||||
168Os | 76 | 92 | 167,967804(13) | 2,06(6) s | β+ (51%) | 168Re | 0+ | ||
α (49%) | 164W | ||||||||
169Os | 76 | 93 | 168,967019(27) | 3,40(9) s | β+ (89%) | 169Re | 3/2−# | ||
α (11%) | 165W | ||||||||
170Os | 76 | 94 | 169,963577(12) | 7,46(23) s | β+ (91,4%) | 170Re | 0+ | ||
α (8,6%) | 176W | ||||||||
171Os | 76 | 95 | 170,963185(20) | 8,3(2) s | β+ (98,3%) | 171Re | (5/2−) | ||
α (1,7%) | 167W | ||||||||
172Os | 76 | 96 | 171,960023(16) | 19,2(5) s | β+ (98,9%) | 172Re | 0+ | ||
α (1,1%) | 168W | ||||||||
173Os | 76 | 97 | 172,959808(16) | 22,4(9) s | β+ (99,6%) | 173Re | (5/2−) | ||
α (0,4%) | 169W | ||||||||
174Os | 76 | 98 | 173,957062(12) | 44(4) s | β+ (99,97%) | 174Re | 0+ | ||
α (0,024%) | 170W | ||||||||
175Os | 76 | 99 | 174,956946(15) | 1,4(1) perc | β+ | 175Re | (5/2−) | ||
176Os | 76 | 100 | 175,95481(3) | 3,6(5) perc | β+ | 176Re | 0+ | ||
177Os | 76 | 101 | 176,954965(17) | 3,0(2) perc | β+ | 177Re | 1/2− | ||
178Os | 76 | 102 | 177,953251(18) | 5,0(4) perc | β+ | 178Re | 0+ | ||
179Os | 76 | 103 | 178,953816(19) | 6,5(3) perc | β+ | 179Re | (1/2−) | ||
180Os | 76 | 104 | 179,952379(22) | 21,5(4) perc | β+ | 180Re | 0+ | ||
181Os | 76 | 105 | 180,95324(3) | 105(3) perc | β+ | 181Re | 1/2− | ||
181m1Os | 48,9(2) keV | 2,7(1) perc | β+ | 181Re | (7/2)− | ||||
181m2Os | 156,5(7) keV | 316(18) ns | (9/2)+ | ||||||
182Os | 76 | 106 | 181,952110(23) | 22,10(25) óra | EC | 182Re | 0+ | ||
183Os | 76 | 107 | 182,95313(5) | 13,0(5) óra | β+ | 183Re | 9/2+ | ||
183mOs | 170,71(5) keV | 9,9(3) óra | β+ (85%) | 183Re | 1/2− | ||||
IT (15%) | 183Os | ||||||||
184Os | 76 | 108 | 183,9524891(14) | Látszólag stabil[m 4] | 0+ | 2(1)·10−4 | |||
185Os | 76 | 109 | 184,9540423(14) | 93,6(5) nap | EC | 185Re | 1/2− | ||
185m1Os | 102,3(7) keV | 3,0(4) µs | (7/2−)# | ||||||
185m2Os | 275,7(8) keV | 0,78(5) µs | (11/2+) | ||||||
186Os[m 5] | 76 | 110 | 185,9538382(15) | 2,0(11)·1015 év | α | 182W | 0+ | 0,0159(3) | |
187Os[m 6] | 76 | 111 | 186,9557505(15) | Látszólag stabil[m 7] | 1/2− | 0,0196(2) | |||
188Os[m 6] | 76 | 112 | 187,9558382(15) | Látszólag stabil[m 8] | 0+ | 0,1324(8) | |||
189Os | 76 | 113 | 188,9581475(16) | Látszólag stabil[m 9] | 3/2− | 0,1615(5) | |||
189mOs | 30,812(15) keV | 5,81(6) óra | IT | 189Os | 9/2− | ||||
190Os | 76 | 114 | 189,9584470(16) | Látszólag stabil[m 10] | 0+ | 0,2626(2) | |||
190mOs | 1705,4(2) keV | 9,9(1) perc | IT | 190Os | (10)− | ||||
191Os | 76 | 115 | 190,9609297(16) | 15,4(1) nap | β− | 191Ir | 9/2− | ||
191mOs | 74,382(3) keV | 13,10(5) óra | IT | 191Os | 3/2− | ||||
192Os | 76 | 116 | 191,9614807(27) | Látszólag stabil[m 11] | 0+ | 0,4078(19) | |||
192mOs | 2015,40(11) keV | 5,9(1) s | IT (87%) | 192Os | (10−) | ||||
β− (13%) | 192Ir | ||||||||
193Os | 76 | 117 | 192,9641516(27) | 30,11(1) óra | β− | 193Ir | 3/2− | ||
194Os | 76 | 118 | 193,9651821(28) | 6,0(2) év | β− | 194Ir | 0+ | ||
195Os | 76 | 119 | 194,96813(54) | 6,5 perc | β− | 195Ir | 3/2−# | ||
196Os | 76 | 120 | 195,96964(4) | 34,9(2) perc | β− | 196Ir | 0+ | ||
197Os | 76 | 121 | 2,8(6) perc |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű (csaknem stabil) izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 180W-má vagy β+β+-bomlással 184W-gyé alakul több mint 5,6·1013 év felezési idővel
- ↑ Primordiális radionuklid
- ↑ a b A rénium–ozmium kormeghatározásban használják
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 183W-má alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 184W-gyé alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 185W-té alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 186W-tá alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 188W-cá vagy β−β−-bomlással 192Pt-vé alakul több mint 9,8·1012 év felezési idővel
Megjegyzések
szerkesztés- A megadott izotóp-összetétel a kereskedelmi minták nagy részét jellemzi, de lehetnek kivételek.
- Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák.A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ FLEGENHEIMER, J. (2014). The mystery of the disappearing isotope. Revista Virtual de Química, V. XX. Available at http://www.uff.br/RVQ/index.php/rvq/article/viewFile/660/450 Archiválva 2015. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
Források
szerkesztés- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of osmium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A rénium izotópjai | Az ozmium izotópjai | Az irídium izotópjai |
Izotópok listája |