Bálint Elemér
Bálint Elemér, született Bauer Elemér[4] (Budapest, 1888. december 4.[5] – Budapest, 1966. augusztus 20.)[6][7] matematikus, a matematikai tudományok kandidátusa (1952), az MTA tagja.
| Bálint Elemér | |
| Született | Bauer Elemér 1888. december 4.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1966. augusztus 20. (77 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésBauer Mór (1849–1919) gyárigazgató és Weisz Zsófia (1864–1932) gyermekeként született.[8] 1911-ben a budapesti Műegyetemen szerzett tanári oklevelet. Ezt követően a budapesti VI. kerületi főreáliskola tanára lett, s mellette a Műegyetem ábrázoló geometria tanszékén tanított. 1915-ben doktorált a valós együtthatós egyenletek valós gyökeiről készített értekezésével. Az első világháborúban katonaként vett részt. Az 1919-es események után állásától megfosztották. 1937-ben biztosítási matematikusi képesítést szerzett és 1938-ig az Osztrák Biztosító Társaságok Magyar Fiókjánál volt matematikus, majd az 1944-es év végéig a Pikler-féle Biztosító Irodánál dolgozott. 1945 után a Pénzügyminisztériumba került, ahol a biztosítással foglalkozó magánvállalatokat felügyelte. 1948-ban a Gazdák Biztosító Szövetkezetnél vezérigazgató-helyettes lett, s részt vett az Állami Biztosító megszervezésében, melynek rövid ideig vezérigazgató-helyettese volt, majd visszatért a Pénzügyminisztériumba, azután az OTP osztályvezetője lett. 1950 decemberében az Országos Nyugdíjintézet elnökhelyettesévé választották, 1951-ben az Állami Műszaki Főiskola matematikai tanszékének vezetésével bízták meg. Annak megszűnte után a BME VI. számú matematikai tanszékét vezette. Később a BME Villamosmérnöki, majd a Gépészmérnöki Karán volt docens, nyugalomba vonulásáig, 1962-ig.
Családja
szerkesztésFelesége Kheil Ilona (1889–?) volt, Kheil Ferenc és Klampfer Hermina lánya, akivel 1914. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. 1942 decemberében áttért a római katolikus vallásra, s utóneve Elemér Ferencre változott.[9] 1945-ben elváltak. 1946-ban ismét megnősült, s feleségül vette Kapfer Annát. Fia Bálint Péter.
Főbb művei
szerkesztés- Valós együtthatós egyenletek valós gyökeiről. (Budapest, 1916)
- Numerikus és grafikus közelítő módszerek (Budapest, 1955)
- Közelítő matematikai módszerek műszaki feladatokkal (Budapest, 1966)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bálint Elemér, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00740.htm
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 33759/1906. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 166. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 3. oldal 19. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 2406/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 1556/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Gyászjelentése (1966. augusztus 25.) Magyar Nemzet, 22. évfolyam, 200. szám, 6. oldal. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 169/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 129/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 80. o. Online elérés
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Névpont
