Bárczay Ferenc (országgyűlési képviselő)

(1874–1954) magyar földbirtokos, huszárhadnagy, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 23.

Bárczay Ferenc, Bárczay Ferenc János József (Kassa, 1874. augusztus 30.[4]Budapest, 1954. augusztus 31.)[5] magyar földbirtokos, huszárhadnagy, országgyűlési képviselő.

Bárczay Ferenc
Született1874. augusztus 30.[1]
Kassa
Elhunyt1954. augusztus 31. (80 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
SzüleiBárczay János
Foglalkozása
  • földbirtokos
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

Bárczay János Torna vármegyei főispán és Morovics Natália református szülők gyermekeként született.[4] Középiskolát a szülővárosában végezte, majd huszár önkéntesnek állt. Kitűnő lovastiszt vált belőle, így elnyerte a lehetőséget, hogy részt vehessen a Ferenc József ötven éves császári jubileuma alkalmából Bécsben rendezett nagy hadsereg-akadályversenyen, sőt lovasbravúrjaival a császárdíjat – az uralkodó ezüst lovasszobrát – is elnyerte. Még mint hadnagy nősült meg, ami után visszavonult családja birtokaira, ahol gazdálkodásba fogott, és hamar bekapcsolódott a vármegyéje társadalmi és kulturális életébe, illetve országos hazafias mozgalmakba is.

A nemzeti ellenállás idején – feleségével együtt – 20 000 koronát ajánlott fel a tisztviselők kártalanítására, és jelentős összeggel járult hozzá a Petőfi család közös sírhelyre való elhelyezésének költségeihez. A gönci választókerület 1910-ben országgyűlési képviselővé választotta, pártonkívüli 67-es programmal. Az első világháború végéig volt képviselő. Közben, a háború kezdetekor újból bevonult és mint honvédhuszár századparancsnok, később pedig mint zászlóaljparancsnok teljesített szolgálatot. Katonai érdemeiért többször is kitüntették, Károly király pedig a koronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatta.

1918 után egy időre visszavonult a közélettől és somogyszentmiklósi birtokán telepedett le, ahol tovább folytatta gazdálkodói működését. Később újból visszatért a megyei közéletbe – főleg a mezőgazdasági érdekek képviselete mentén –, 1935-ben pedig újból parlamenti képviselőnek választották, ezúttal a csurgói kerületben, a Nemzeti Egység Pártja (NEP) jelöltjeként. A pártjában az úgynevezett gazdacsoport vezetője volt, sőt Tasnádi Nagy András országos elnök lemondását követően ő léphetett a helyére.

Előbbi posztján – nagy rátermettséget mutatva – addig maradt, amíg a NEP 1939-ben meg nem szűnt, illetve át nem alakult a Magyar Élet Pártjává (MÉP), tagságát azonban az utódpártban is megtartotta, sőt országgyűlési mandátumát is megőrizhette az az évi választást követően is. A választáson a MÉP a Somogy vármegyei listáján indította, s onnan került vissza a törvényhozásba.

Elismerései

szerkesztés

Magánélete

szerkesztés

1922. március 30-án, Cinkotán kötött házasságot,[6] felesége Keglevich Ilona Antónia Mária (1885–1941) volt.

További információk

szerkesztés
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • A magyar feltámadás lexikona. Szerk. Szentmiklóssy Géza. Bp., Magyar Feltámadás Lexikona, 1930.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Bp., [1910]., Pázmáneum ny.
  • Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.