Báthori András (országbíró)
Ecsedi Báthori András (? – Kanizsa, 1566 novembere[1]) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester.[2]
Báthori András | |
A Magyar Királyság tárnokmestere | |
Hivatali idő 1544. január 1. – 1554. június 1. | |
Előd | Nádasdy Tamás |
Utód | Perényi Gábor |
A Magyar Királyság erdélyi vajdája | |
Hivatali idő 1552 – 1553 | |
Előd | Fráter György |
Utód | Dobó István és Kendy Ferenc |
A Magyar Királyság országbírója | |
Hivatali idő 1554 június 21. – 1566 novembere | |
Előd | Nádasdy Tamás |
Utód | Perényi Gábor |
Született | születési ideje nem ismert nem ismert |
Elhunyt | 1566 novembere |
Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
Szülei | Báthori András |
Foglalkozás | politikus |
Vallás | római katolikus |
Élete
szerkesztésEcsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.[2]
A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen.[3] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.[2]
1549-ben az ecsedi várban tanácskoztak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt volt a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is.[3]
1551-ben mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552 áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától országbíró lett, és az is maradt haláláig.[2]
Családja
szerkesztésElső felesége – Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/O/orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3.html
- ↑ a b c d e Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b Archivált másolat. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
Elődje: Báthori István |
Utódja: Török Bálint |
Elődje: Horváth-Stansith Márk |
Utódja: Báthori Miklós |