Bátori István (atléta)
Bátori István (Budapest, 1947. február 17. –) atléta, ifjúsági Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes, többszörös országos csúcstartó, magyar bajnok, tizenkilencszeres válogatott rövidtávfutó.
Bátori István | |
Született | 1947. február 17. (77 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Kazi Valéria |
Gyermekei | Bátori Noémi Bátori Mónika |
Foglalkozása | atléta |
Atlétapályafutása | |
Klub | Csepel SC (1962–1968) Újpesti Dózsa (1969–1974) |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||
|
Felesége, Kazi Valéria középtávfutó, aki az első magyar női világcsúcstartó Kazi Aranka testvére. Két lányuk született, akik szintén atletizáltak. Bátori Noémi 400 méteren 1991-ben és 1992-ben, 200 méteren 1992-ben nyert fedettpályás magyar bajnokságot.[1]
Élete és sportpályafutása
szerkesztésA csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumba járt, ahol 1960-ban egy középiskolás versenyen minden edzés nélkül 400 méteren remek időt futott. Ekkor fedezte fel Zsigmond Mátyás, a Csepel SC edzője, és hívta meg a szakosztályába, de az első edzésre csak másfél évvel később ment el. 1962-től a Csepel versenyzője. 1963-ban már a legjobb serdülő eredményt érte el 100 és 400 méteren.[2]
1964-ben, 17 évesen a Varsóban rendezett ifjúsági Európa-bajnokságon 200 méteren és a svéd váltóban[3] bronzérmet szerzett, 100 méteren a 2. helyezettel azonos idővel az 5. helyen végzett.[4] Ebben az évben országos ifjúsági ranglistavezető 100, 200 és 400 méteren, 100 méteren elért 10,5 másodperces eredményével a felnőtt ranglista 4. helyezettje volt.[2]
1964-től volt a felnőtt válogatott keret tagja. 1965-ben a Csepel Vas- és Fémművek tisztviselője. Ebben az évben jelentkezett a Testnevelési Főiskola tanárképző karára.[5] 1965-ben ő tartotta az 500 méteres síkfutás magyar ifjúsági csúcsát.[6]
1966-ban az országos ifjúsági atlétikai bajnokságon 100 és 200 méteren is győzött.[7] Az Ogyesszában rendezett ifjúsági Európa-bajnokságon 400 méteren ezüst-, 200 méteren bronzérmet szerzett.[8]
1967-ben az országos utánpótlás bajnokságon a 200 méteres síkfutásban[9] és 400 méteren is győzött.[10][11] 1967-ben 200 méteren felnőtt magyar bajnok.[12] 1968-ban 400 méteren megvédte utánpótlás-bajnoki címét.[13]
1969-ben igazolt át feleségével, Kazi Valéria középtávfutóval együtt az Újpesti Dózsába.[14] Ebben az évben a magyar bajnokságon tagja volt a bajnoki címet megszerző 4 × 400 méteres váltónak. Az 1970-es országos bajnokságon a 4 × 100 és a 4 × 400 méteres váltóval is bajnoki címet szerzett. 1971-ben 4 × 200 és 4 × 400 méteren szerzett bajnoki címet az Újpesti Dózsa csapatával, ugyanezt a két bajnoki aranyérmet szerezte az 1973-as magyar atlétikai bajnokságon is.[15]
1972-ben a 100 méteres síkfutásban 10,3 másodperces országos csúcsbeállítással magyar bajnoki címet szerzett,[16][17] és bajnok lett az Újpesti Dózsa 4 × 400 méteres váltójával is. Ugyanebben az évben 400 méteren 48,5 másodperces eredménnyel ért el új országos fedettpályás csúcsot.[18] 1974-ben 300 méteren is új országos fedettpályás csúcsot állított fel.[19]
1974-ben fejezte be aktív sportolói pályafutását. A Testnevelési Főiskolán szerzett szakedzői oklevéllel másfél évig az Újpestben edzősködött, majd anyagi megfontolásokból a szállodaiparban helyezkedett el.[20]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hungarian Indoor Championships (angol nyelven). Athletics Weekly. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ a b (1965. március 9.) „Egy doboz levél”. Képes Sport 12 (10), 10. o.
- ↑ A svéd váltóban a csapattagok változó hosszúságú távot futnak, jelen esetben 100, 200, 300 és 400 méter volt a táv.)
- ↑ European Junior Championships 1964 (angol nyelven). Lionel Peters & Tomas Magnusson. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ (1965. augusztus 11.) „Universiadéra készülnek”. Lobogó 7 (32), 13. o.
- ↑ Képessy József (1966. január 1.). „Magyar csúcsok”. Sportélet 2 (1), 23. o.
- ↑ (1966. szeptember 20.) „Az ifjúsági atlétikai bajnokság”. Magyar Nemzet 22 (222), 6. o.
- ↑ European Junior Championships 1966 (angol nyelven). Lionel Peters & Tomas Magnusson. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ (1967. június 26.) „Két csúccsal és meglepetésekkel zárult az utánpótlás bajnokság”. Népsport 23 (126), 6. o.
- ↑ (1967. június 25.) „Faragó súlylökése és két kitűnő 400-as verseny emelkedett ki az utánpótlás-bajnokságon”. Népsport 23 (125), 1. o.
- ↑ szerk.: Antal Zoltán - Boldizsár Józsefné - Pető Béláné: A magyar sport évkönyve 1968, 16. o. (1968)
- ↑ szerk.: Antal Zoltán - Boldizsár Józsefné - Pető Béláné: A magyar sport évkönyve 1968, 19. o. (1968)
- ↑ (1968. június 30.) „Szélben is jó eredmények az atléta-utánpótlás bajnokságán”. Népsport 24 (127), 4. o.
- ↑ (1969. január 10.) „Átigazolások atlétikában”. Népsport 25 (6), 2. o.
- ↑ Magyar férfi bajnokok atlétikában, váltók. kerszoft.hu. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ Hungarian Championships (angol nyelven). Athetics Weekly. (Hozzáférés: 0202. január 22.)
- ↑ (1972. június 24.) „Balogh Györgyi két aranyérmet nyert”. Magyar Hírlap 5 (173), 16. o.
- ↑ (1972. február 18.) „Magyar sportolók itthon és külföldön”. Magyar Hírlap 5 (49), 12. o.
- ↑ (1974. február 14.) „Csúcsok fedettpályán”. Népszava 102 (37), 9. o.
- ↑ Török Ferenc (1990. december 12.). „Pofont kapott, futni kezdett”. Kurír 1 (140), 14. o.
Források
szerkesztés- (1965. március 9.) „Egy doboz levél”. Képes Sport 12 (10), 10. o.
- Török Ferenc (1990. december 12.). „Pofont kapott, futni kezdett”. Kurír 1 (140), 14. o.
- (1965. augusztus 11.) „Universiadéra készülnek”. Lobogó 7 (32), 13. o.