Letenye
Letenye (horvátul: Letinja[2]) város Zala vármegyében. A Letenyei járás központja.
Letenye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | város | ||
Irányítószám | 8868 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3745 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 97,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 41,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 26′ 01″, k. h. 16° 43′ 20″46.433611°N 16.722222°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 01″, k. h. 16° 43′ 20″46.433611°N 16.722222°E | |||
Letenye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Letenye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA vármegye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, a 7-es főút mentén, 22 kilométerre Nagykanizsától; Murakeresztúrral a 6835-ös út köti össze.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Zajk, északkelet felől Becsehely, kelet felől Tótszentmárton, délkelet felől Tótszerdahely, északnyugat felől pedig Murarátka. Délnyugati határában folyik a Mura folyó, abban az irányban a határos (túlparti) települések már Horvátországhoz tartoznak.
A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok is elterülnek (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).
Közlekedése
szerkesztésA város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es főút, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M7-es autópálya. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, a 7538-as út, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópálya is épült. Előbb megépült az M70-es autóút 2×1 sávon, az autóút elején és végén, illetve a lehajtóknál 2×2 sávon, melyet később kibővítettek így mára teljes értékű autópályaként üzemel. A városba futnak továbbá más alsóbbrendű utak a környező települések felé is: Bázakerettye irányába például a 7540-es út.
A térség autóbusz-közlekedése más Zala vármegyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentibe és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre vasárnap indulnak buszjáratok.
Története
szerkesztésBronzkori nyomokat a Letenye-Szentkeresztdombon feltárt Árpád-kori falu helyén találtak. A település temetőjében egy stájer márványból készített egyszerű oltárt találtak, amelyet Cajus Julius Flavianus állíttatott lányának, Faustinának. Feltártak itt egy későavar kori avar-szláv temetőt, amelyből a bronzművesség, kovácsmesterség és a gyöngyöntés hagyományainak szinte teljes megsemmisülésére következtethetünk.
Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.
A török időkben többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.
A településen 1923 óta működik közúti határátkelő.
1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.
Közélete
szerkesztésA városban polgárőrség működik.[3]
Polgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Rostonics László (független)[4]
- 1994–1998: Rostonics László (független)[5]
- 1998–2002: Rostonics László (független)[6]
- 2002–2006: Rostonics László (független)[7]
- 2006–2010: Halmi Béla (független)[8]
- 2010–2014: Halmi Béla (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Farkas Szilárd (független)[10]
- 2019–2024: Farkas Szilárd (független)[11]
- 2024– : Vida László (Fidesz-KDNP)[12]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 4202 | 4176 | 4001 | 3857 | 3752 | 3759 | 3745 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,5%, cigány 9,15%, horvát 2,7%, német 0,78%. 71,9% római katolikusnak, 1,14% reformátusnak, 7,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 2,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, bolgárnak, szlovénnek és szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,7% volt római katolikus, 1,2% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
szerkesztés- Szapáry-Andrássy-kastély
- Szentháromság római katolikus plébániatemplom
- Aranybárány fogadó – épült 1800 körül barokk stílusban
A kastély parkjában egy közel 150 éves platánfa áll, ami az év fája volt a Letenyéért Közéleti Egyesületnek köszönhetően 2010-ben.
Turizmus
szerkesztés- Termálfürdő
Kultúra
szerkesztés- Mura Menti Napok,[15] 2 évente megtartott rendezvény
- Országos Népművészeti és Kézművestábor évente
- Nemzetközi Fúvósfesztivál
Híres emberek
szerkesztés- Ferkovics József (1961-) grafikus, festő
- Kalivoda Kata (1877–1936) festő
- Korach (Komját) Aladár (1891–1937) költő, újságíró (Kassán született, de gyermekkorát Letenyén töltötte).
- Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, akadémikus (Miskolcon született, de gyermekkorát Letenyén töltötte).
- Korach (Kenyeres) Júlia (1895–1958) politikus, publicista
- Nagy Feró (1946–) Kossuth-díjas énekes, színész
- Olgyay Miklós (1904–1958) biológusprofesszor
- Patzner (Perényi) István (1860–1906) műfordító, egyházi író
- Schram Ferenc (1923–1975) zenetörténész, néprajzkutató
Testvértelepülések
szerkesztés
|
Képek
szerkesztés-
Szapáry–Andrássy-kastély
-
A letenyei platán a könyvtár épületével
-
Kossuth-emlékoszlop
-
Aranybárány fogadó
-
Szentháromság-templom
-
Rovásos helynévtábla
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
- ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Letenye Helységnévtár
- ↑ Megosztom, fesztivál 2021 08 11 10:00: Pénteken kezdődnek a Mura menti napok Letenyén (magyar nyelven). ZAOL. [2021. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
További információk
szerkesztés- Letenye város honlapja
- https://www.letenyemedia.hu/ Letenye független online hírportálja
- Térkép Kalauz – Letenye
- A letenyei tűzoltóság honlapja
- Kerecsényi-Tóth: Letenye története 1989
- Letenye – 24cities.eu, Kompetenzzentrum Steirisches Thermenland-Oststeiermark