Bélkismaros
falu Romániában, Arad megyében
Bélkismaros (Stoinești), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Bélkismaros (Stoinești) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Bélkirálymező |
Rang | falu |
Községközpont | Bélkirálymező |
Irányítószám | 317102 |
SIRUTA-kód | 10603 |
Népesség | |
Népesség | 123 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bélkismaros témájú médiaállományokat. | |

Fekvése
szerkesztésA Béli-hegység alatt, a Siád-patak mellett, Béltől északra, Bélnagymaros, Csontaháza és Bélkirálymező közt fekvő település.
Története
szerkesztésBélkismaros, Maros nevét 1808-ban említette először oklevél Marus (Kis-) néven. 1828-ban Kis Maros, 1888-ban Kis-Maros, 1851-ben Bélkismaros néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Kis-Maros, Bihar vármegyében, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 220 óhitü lakossal, s anyatemplommal.
A település földesura egykor a váradi püspök, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1910-ben 320 lakosából 310 román, 7 magyar volt. Ebből 312 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görög keleti temploma 1820-ban épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
szerkesztés- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.