Bíbor folyók (film)

A Bíbor folyók (franciául: Les rivières pourpres) 2000-ben bemutatott francia bűnügyi-thriller film. Mathieu Kassovitz rendező Jean-Christophe Grangé Les rivières pourpres című bestseller regényét adaptálta. A filmet a Bíbor folyók 2. – Az apokalipszis angyalai követte 2004-ben.

Bíbor folyók (Les rivières pourpres)
2000-es francia film
Vincent Cassel a filmben
Rendező	Mathieu Kassovitz
Producer	Alain Goldman
Alapmű	Blood Red Rivers
Műfaj	pszichothriller krimifilm irodalmi adaptáció
Forgatókönyvíró	Jean-Christophe Grangé Mathieu Kassovitz
Főszerepben	Jean Reno Vincent Cassel
Zene	Bruno Coulais
Operatőr	Thierry Arbogast
Vágó	Maryline Monthieux
Gyártás
Gyártó	Gaumont Légende Entreprises TF1 Films Production Canal+
Ország	Franciaország
Nyelv	francia
Forgatási helyszín	Franciaország
Játékidő	106 perc
Költségvetés	95 000 000 frank
Forgalmazás
Forgalmazó	Buena Vista International
Bemutató	2000. szeptember 27. 2001. május 3.
Korhatár
Bevétel	60 000 000 $
Kronológia
Következő	Bíbor folyók 2. – Az apokalipszis angyalai
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Bíbor folyók

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Guernon egy kisváros valahol a francia Alpokban. A festői tájon kívül egyetlen nevezetessége van, egy több száz éve működő elitegyetem. Az álmos kisvárosban és a kétszáz kilométerre lévő Sarzac városában két furcsa bűneset történt egy időben.

Az első eset egy brutális gyilkosság. Az áldozat Rémy Caillois, a helyi egyetem könyvtárosa, akit magzati pozícióban, kivágott szemekkel, levágott kezekkel egy hatalmas sziklafal közepére akasztva talált meg Fanny Ferreira, az egyetem egykori hallgatója, most a környékbeli hegyek lavinaveszélyét figyelő gleccserkutató alkalmazottja. A másik eset sírrongálás és temetőgyalázás: egy húsz éve 1982-ben, tízévesen, látszólag közúti balesetben apjával együtt meghalt Judith Herault – aki a később aszkéta apácává lett anyja szerint maga az ördög – sírját megpróbálták feltörni, majd horogkeresztet rajzoltak a kriptájára. Egy egyidejűleg történt általános iskolai betörés vizsgálata során kiderül, hogy a betörő Judith iskolai aktáját lopta el.

Az első esethez a legbrutálisabb bűnügyek specialistáját, a párizsi Pierre Niemans főfelügyelőt hívják nyomozni, a másik ügyet Sarzac fiatal rendőrnyomozója, Max Kerkerian vizsgálja. A két nyomozó egymástól függetlenül áll a két ügy felgöngyölítéséhez, ám a szálak összekapcsolódnak, amikor mindketten eljutnak Philippe Sertys, az egyetem egy másik, a könyvtárvezető professzorhoz hasonlóan meggyilkolt és a gleccserbe fagyasztott alkalmazottjának holttestéhez, amelynek vizsgálata elvezet a szintén rituálisan meggyilkolt helyi szemészprofesszorhoz. Niemans korábban megtudta a szemésztől, hogy az egyetemen régóta folyó beltenyésztési program működik a professzorok között, amelynek célja az intellektuálisan felsőbbrendű ember megalkotása. A beltenyésztés következtében azonban megszaporodtak a genetikai betegségek, amik ellen az egyetem úgy próbál vérfrissítéssel védekezni, hogy az egyetem kórházában született városi, egészséges csecsemőket elcseréli a tenyésztés során született babákkal. Az egészséges csecsemők bevonását a könyvtárvezető szervezte. A városi gyerekek között elszaporodó genetikai betegségek miatt feszültség van az egyetem és a település között. A szemészprofesszor házában a gyilkos menekülni próbál, majd megtámadja az őt üldöző Niemanst és megszerezve annak fegyverét, az egész tárat ráüríti, vigyázva, hogy ne találja el. A fegyver vizsgálata során kiderül, hogy Judith Herault ujjlenyomatai vannak rajta. A nyomon elindulva Kerkerian megvizsgálja Herault sírját, ám onnan csak egy fényképpel tér vissza, amin Niemans Fannyt ismeri fel. Arra következtetnek, hogy Sertys elcserélte Fannyt az egyik halva született kísérleti csecsemőre, miközben egypetéjű ikertestvérét Judithot kontroll gyanánt a biológiai családjánál hagyta. A cserére az anya akkor jön rá, amikor Judithot csuklótörés miatt kórházba szállítják és ott képeket lát Fannyról. A család elmenekült a kórházból, az egyetem emberei üldözték őket és a férj halálát okozó balesetet okozták. Az anya elrejtette Judithot, és halálhírét keltette. Ahogy az anya lassan az őrületbe süllyedt, és apácaként keresett menedéket, Judith megkereste Fannyt, aki tovább rejtegette őt. A nyomozók Fanny házának pincéjében felfedezik az áldozatok kezét és szemét. Fannyt és Judithot a hegytetőn érik utol, ahol Fanny lavina kiváltásával fenyegeti őket. A felek között küzdelem kezdődik, amely kölcsönös lövöldözésbe torkollik. A hangzavar lavinát indít el, amely mindenkit eltemet. Judith meghal, a többieket megmentik.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Színész	Szerep	Magyar hang
Jean Reno	Pierre Niemans	Helyey László
Vincent Cassel	Max Kerkerian	Hujber Ferenc
Nadia Farès	Fanny Ferreira/Judith Herault	Tóth Auguszta
Dominique Sanda	Andrée nővér	Kovács Nóra
Karim Belkhadra	Dahmane kapitány	Jakab Csaba
Jean-Pierre Cassel	Dr. Bernard Chernezé, szemész	Székhelyi József
Didier Flamand	rektor	Bács Ferenc
Laurent Lafitte	Hubert, a rektor fia	Holl Nándor
François Levantal	patológus	Galbenisz Tomasz
Francine Bergé	főnővér	Borbás Gabi
Laurent Avare	Rémy Caillois, volt könyvtáros professzor	nem szólal meg
Olivier Morel	Philippe Sertys, egyetemi alkalmazott	nem szólal meg

Díjak, jelölések

A Bíbor folyókat 2001-ben jelölték a César-díjra a legjobb rendezés, legjobb zene, legjobb hang és a legjobb operatőr kategóriában. Jelölték az Európai Filmdíj legjobb rendező és legjobb színész kategóriájában. 2000-ben a rendező elnyerte a San Sebastian fesztivál Arany Kagyló díját. 2001-ben elnyerte a francia filmművészet aranycsillagát a legjobb rendező kategóriában.

További információk

• Bíbor folyók a PORT.hu-n (magyarul)
• Bíbor folyók az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Bíbor folyók az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Bíbor folyók a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Bíbor folyók a Box Office Mojón (angolul)

Lásd még

• eugenika