Bóly (Magyarország)
Bóly (németül: Bohl, horvátul: Boja[3][4]) város Baranya vármegyében, a Bólyi járás székhelye.
| Bóly | |||
 | |||
| Batthyány-Montenuovo-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Fehérvári Dávid (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7754 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3707 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 152,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 05″45.967222°N 18.518056°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 05″45.967222°N 18.518056°E | |||
 Bóly
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Bóly weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bóly témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésBóly, régi nevén Németbóly Pécstől körülbelül 30 kilométerre kelet-délkeletre, Mohácstól mintegy 15 kilométerre nyugatra fekszik. A környék gazdasági központja.
A szomszédos települések: észak felől Versend, északkelet felől Szajk, délkelet felől Nagynyárád, dél felől Töttös, délnyugat felől Borjád, északnyugat felől pedig Szederkény és Monyoród.
A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.
A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy (Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.
A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.
Megközelítése
szerkesztésKét legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohács–Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya, ezeken könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei, illetve a két említett város felől is, habár a területét egyik út sem érinti, mindkettő az északi határszéle közelében halad el; az 57-esről Szajknál, az M60-asról a versendi csomópontnál letérve érhető el.
A város központján az 5704-es és az 5714-es út halad keresztül, belterületét érinti még az 5703-as út is, az 5701-es út pedig lakott területeit elkerülve biztosít közúti kapcsolatokat Villány, Siklós és Harkány térsége irányában.
A hazai vasútvonalak közül a várost a Villány–Mohács-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Bóly vasútállomás a településtől mintegy 3,5 kilométerre délre található, közúti elérését az 5704-es útból kiágazó 57 301-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
szerkesztésA település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a törökök kiűzése után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró (1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.
A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.[5]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Hárs József (SZDSZ-MDF-Kolping-Községvédők-...)[6][7]
- 1994–1998: Hárs József (Kulturális Egyesület)[8]
- 1998–2002: Hárs József (Bólyi Kulturális Egyesület)[9]
- 2002–2006: Hárs József (Bólyi Kulturális Egyesület)[10]
- 2006–2010: Hárs József (független)[11]
- 2010–2014: Hárs József (független)[12]
- 2014–2019: Hárs József (független)[13]
- 2019–2024: Hárs József (független)[14]
- 2024– : Dr. Fehérvári Dávid (független)[1]
Népesség
szerkesztés2011-ben lakosságának 82,4%-a magyar, 22,5%-a német, 0,8%-a horvát, 0,3%-a cigány, 0,1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 7,6%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (27,5% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,6% németnek, 0,8% horvátnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szerbnek és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt római katolikus, 7,4% református, 1,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[16]
| Lakosok száma | 3851 | 3974 | 3915 | 3823 | 3824 | 3828 | 3721 | 3713 | 3707 |
| 2005 | 2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
|
|
|
Nevezetességei
szerkesztés
- 1744-ben épült késő barokk stílusú katolikus templom (plébánosai: 1851-1887 Kubinyi Elek, 1887-1898 Streicher József, 1898-1923 Plank Emil, 1923-1948 Bok József, 1948-1968 Éberhardt József, 1968-1970 Pataki István, 1970-1979 Régert József, 1979-1996 Funk Gusztáv, 1996-2011 Pekker Mátyás, 2011-2012 Bognár Attila, 2012-2022 dr Takács Gábor, 2022- Kutas Attila)
- Szent Vendel-kápolna 1771-ből
- 1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon
- 1805–1807 között épült klasszicista stílusú Batthyány–Montenuovo-kastély
- 1840-ből származó lóistálló, tervezte Gyenes János mérnök. Ma helytörténeti kiállítás található benne
- 1843-ból a Kálvária-domb stációi
- a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna
- 1879–1894, a Montenuovo hercegek neoromán családi mauzóleuma
- 1880, Montenuovo-féle nagy istálló posztromantikus stílusban
Egyéb látnivalók
szerkesztés- Csikós-rét, Karasica patak
- Uradalmi Magtár
- 42 000 kötetes Városi Könyvtár
- Helytörténeti Múzeum
- A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
- Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
- 34 000 hektáros vadászterület és vadászpanzió
- Zsidó temető
Hagyományok
szerkesztés- Emmausz-járás (húsvéthétfő)
- Motoros találkozó (június)
- Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
- Márton-napi újborünnep (november)
Híres emberek
szerkesztés- Amtmann Prosper fuvolaművész
- Bérces Tibor akadémikus, vegyész
- Dittrich Tamás atléta
- Engel Adolf, a komlói-mecseki szénbányászat megalapozója
- Id. Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
- Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár.
- Meszlényi János szobrász
- Alfred von Montenuovo herceg (1854–1927), császári főudvarmester, Alfred Ferdinand apja, a Batthyány-Montenuovo-kriptában nyugszik
- Montenuovo Nándor herceg, azaz Alfred Ferdinand von Montenuovo (1888–1951)
- id. Ripszám Henrik, magyar tájfutó és alkotóművész, kőművessegéd
- ifj. Ripszám Henrik, olimpikon, festőművész
- Szabó Mátyás (agronómus) agronómus, országgyűlési képviselő
- Szabó Mihály református lelkész[17]
- Strázsay János volt jószágkormányzó, író, könyvgyűjtő
- Székely Károly Nándor mennyiségtan- és természettan szakos cisztercita tanár
- Trischler Ferenc szobrász
- Nagy Dominik válogatott labdarúgó
- Amtmann Károly (Németbóly, 1821–1907) színműíró, levéltárnok
Testvérvárosai
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ horvát név 1
- ↑ horvát név 2
- ↑ Termálvíz hasznosítása fűtési célra Bólyban. [2010. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 24.)
- ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A hivatkozott forrásból nem állapítható meg az összes jelölő szervezet teljes neve.
- ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ Bóly Helységnévtár
- ↑ Bóly Helységnévtár
- ↑ Rózsás József Áldás, békesség! Molnár Nyomda és Kiadó Kft. Bóly. 2017. ISBN 978-963-12-9624-2
Források
szerkesztés- ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ horvát név 2: Hrvatski Glasnik (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008., 2008. április 10. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- Bóly
