Börtönbüntetés
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A börtönbüntetés a szabadságvesztés büntetés börtön fokozatban történő végrehajtási módja, illetve annak tartama.
A börtönt – mint végrehajtási fokozatot – a bíróság határozza meg az ítéletében. A fokozat végrehajtására szolgáló intézetet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) illetékes szervezeti egysége jelöli ki.
A börtönbüntetés végrehajtása során az elítélt
- rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt,
- életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,
- a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat.
A börtönbüntetés végrehajtásának általános szabályaitól enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) alkalmazhatóak, ha:
- az elítélt személyiségére,
- előéletére,
- életvitelére,
- családi körülményeire,
- bűnözői kapcsolataira,
- a szabadságvesztés során tanúsított magatartására,
- az elkövetett bűncselekményre, és
- a szabadságvesztés tartamára
tekintettel a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető.
Azt az elítéltet, aki a büntetését börtön fokozatban tölti, és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni.
A büntetés utáni beilleszkedést segítő programok
szerkesztésA büntetés töltése közben különféle módon igyekeznek a fogvatartottakat felkészíteni a társadalomba történő visszatérésre. Ezek döntően az intézmény feladata, de vannak civil szervezetek is, amelyek esetenként segítik munkájukat. A Murál Morál Mező egyesület közös művészeti alkotást (közösségi festést)[1] szervezett meg egy büntetésvégrehajtó intézetben, amelyben résztvevők magaviselete a következő időszakban jelentősen javult. Az eseményt mutatja be a Falunk című dokumentumfilm.[2] Egy ausztrál börtön udvarán kialakított permakultúrás kertben kertészkedők közül többek későbbi beilleszkedését segítette a program.[3]
Források
szerkesztés- A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 27. §, 28/A. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Közösségi festés módszer. (Hozzáférés: 2012. szeptember 4.)
- ↑ Életre kelt a börtön fala. [2012. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
- ↑ Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás 85. o.
- ↑ Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXL. törvény 437. § (1) bek. Hatálytalan: 2015. január 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2013. évi CCXLV. törvény 1. § (1) bek.
További információk
szerkesztés- Mezey Barna: Régi idők tömlöcei. Büntetések, börtönök, bakók; Rubicon-Könyvek, Budapest, 2010
- Heinrich-Tamáska Péter: Kis magyar börtöntörténelem; Unicus Műhely, Budapest, 2013
- Bencze Béla: Börtönügyi lexikon; Kronosz, Pécs, 2014
- Ruzsonyi Péter: A caritastól a fogvatartotti reintegrációig. A javítás eszméjének evolúciója; Dialóg Campus, Bp., 2018
