Búsbach Péter
Búsbach Péter (Gyönk, 1827 – Budapest, 1905. november 17.)[1] ügyvéd, író, politikus, 1848-as honvédszázados, fővárosi önkormányzati, majd országgyűlési képviselő, a pesti ágostai hitvallású evangélikus magyar és német egyházközség tiszteletbeli presbitere, a budapesti jégkorcsolyázás egyik legfőbb előmozdítója. Bátyja Busbak (Busbach) Ádám (1816–1899) 1848-as honvéd százados.[2]
Búsbach Péter | |
Született | 1827 Gyönk |
Elhunyt | 1905. november 17. Budapest |
Párt | Szabadelvű Párt |
Választókerület | Budapest VI. kerülete (1881–1892) Kölesd (1892–1896) |
Foglalkozás | ügyvéd, író, politikus |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1856, jogtudomány) |
Vallás | evangélikus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Búsbach Péter témájú médiaállományokat. |
![](http://up.wiki.x.io/wikipedia/commons/thumb/0/01/Orsz%C3%A1gos_Iparegyes%C3%BClet_igazgat%C3%B3s%C3%A1ga%2C_Vas%C3%A1rnapiujs%C3%A1g_1893.jpg/270px-Orsz%C3%A1gos_Iparegyes%C3%BClet_igazgat%C3%B3s%C3%A1ga%2C_Vas%C3%A1rnapiujs%C3%A1g_1893.jpg)
Életrajza
szerkesztésGyönkön született német eredetű evangélikus családba, Busbach Henrik és Schlening Margita fiaként. Alsóbb iskoláit Nagykőrösön, a felsőt Pesten, a Pesti Egyetemen végezte, ahol ügyvédnek kezdett tanulni. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor rögtön beállt a hadseregbe, ahol vitézsége nyomán egyszerű közkatonából gyorsan haladva a rangsorban 1849 májusában már századossá léptették elő. Összesen tizenöt különböző kisebb-nagyobb ütközetben vett részt.
A forradalom bukása után csak évekkel később folytathatta tanulmányait, így csak 1856-ban szerzett jogi diplomát. 1857-ben tette le az ügyvédi vizsgát és telepedett le végleg a fővárosban. 1858. október 18-án Pesten, a Deák téri evangélikus templomban feleségül vette az eszéki születésű Bartolovich Emmát.[3]
Az akkor még csak formálódó Budapest közgyűlése 1868-ban állt fel, aminek választásán elindult és mandátumot is nyert. Ezen tisztségében képviselőtársaihoz hasonlóan aktív részt vállalt Pest, Buda és Óbuda egyesítésében. Tagja volt annak a bizottságnak is, ami az 1871-1872-ben megalkotott, a három város Budapest néven történő egyesítéséről és rendezéséről szóló törvények gyakorlati végrehajtását készítette elő, felügyelte és koordinálta.
1874-ben választották meg a Budapesti Korcsolyázó Egylet elnökévé, amit aztán haláláig vezetett. Jelentős érdemei voltak a sportág népszerűsítésében. Az ő hathatós közreműködésével épülhetett meg a városligeti műjégpálya korcsolyacsarnoka 1894-ben.
1880-ban a budapesti magyar-német evangélikus egyház megválasztotta főfelügyelőjévé.
Fővárosi képviselőként hamar kitűnt szónoki tehetségével, a testületnek alapításától kezdve egészen 1881-ig volt tagja, mikor is a Szabadelvű Párt színeiben Budapest VI. kerületében indult és nyert országgyűlési képviselői mandátumot. Az 1884-es és az 1887-es választásokon is ismételni tudott ugyanott, az 1892-es választásokon azonban abban a körzetben is jelölték, ahol született, s mivel ott is megválasztották, a VI. kerület helyett ekkor a kölesdi kerület képviselője lett. Mandátuma 1896-os lejárta után többet már szerepelt a törvényhozásban.
1882-től haláláig tagja volt az Egyesült Budapest Fővárosi Takarékpénztár igazgatóságának.
1899-ben, elnökségének 25 éves jubileuma alkalmából a Budapesti Korcsolyázó Egylet emlékérmet adott ki.
Elhunyt 1905. november 17-én Budapesten, házasságának 48. évében; örök nyugalomra helyezték 1905. november 19-én délután 3 órakor a Kerepesi úti temetőben. Sírja ma már fellelhetetlen.
Emlékezete
szerkesztésBúsbachnak a korcsolyaegylet, amit 1874-től 1905-ig, azaz 31 évig vezetett a Műjégpálya tó felőli oldalának közepén, a korcsolyacsarnok falában kialakított szoborfülkében felállított 130 centis talapzaton álló, mintegy 80 centi magas, Strobl Alajos alkotta mellszobor formájában állított emléket, ami 1909-ben került a helyére.
Írásai
szerkesztés- Az utolsó öt év (Tisza–Szapáry–Wekerle). Parlamenti visszaemlékezések, Budapest, 1895.
- Egy viharos emberöltő. Korrajz I–II. Budapest, 1899.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 649/1905. folyószáma alatt.
- ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
- ↑ A Pest-Deák téri magyar evang. egyházközség házassági anyakönyve, 11/1858. folyószám.
Források
szerkesztés- Életrajza az 1884–1887-es országgyűlés almanachjában
- Életrajza az 1887–1892-es országgyűlés almanachjában
- Életrajza az 1892–1896-os országgyűlés almanachjában
- 25 éves elnökségének emlékérme[halott link] a Sportmúzeumban
- Mellszobra a városligeti műjégpálya korcsolyacsarnokának tó felőli oldalán
- Gyászjelentései