Bakay Lajos (sebész)

(1880-1959) magyar sebészorvos, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 6.

Bakay Lajos (Hódmezővásárhely, 1880. június 5.Budapest, 1959. november 26.) sebészorvos, egyetemi tanár.

Bakay Lajos
1935-ben
1935-ben
Született1880. június 5.[1]
Hódmezővásárhely
Elhunyt1959. november 26. (79 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • sebész
  • egyetemi oktató
SírhelyeFarkasréti temető (40-1-61)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakay Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Muskátlisládák a Dr. Bakay Lajos-emlékkőnél, (2007) amelyet a Balatonlellei Fürdőegyesület és Panoráma Társasüdülő állított.

A budapesti egyetemre járt, majd 1903–04-ben mint tanársegéd működött az anatómiai intézetben. Ezután 1908-ig a sebészeti klinika munkatársa volt. Dollinger Gyula tanítványa. 1914-től magántanárként tevékenykedett. A Fehér Kereszt Gyermekkórház sebész főorvosa volt, majd 1918-tól a pozsonyi, később pedig a pécsi egyetem sebészeti tanszékén oktatott. 1926 és 1945 között a budapesti egyetemen volt tanár, valamint a II. számú Sebészeti Klinikát igazgatta. Betöltötte 1925–26-ban a pécsi, majd 1942-43-ban a budapesti egyetem rektori tisztét. Az 1950-es évektől sebészkonziliárius volt a fővárosi kórházaknál, egyúttal ő végezte a klinikopatológiai anyag kiértékelését. 1939-től tagja volt a Felsőháznak, majd elnöke az Országos Orvosi Kamarának egészen annak feloszlatásáig. Tudományos munkássága kiterjedt a nyelőcsőszűkületek plasztikai megoldására, a csonttuberkulózis gyógyítására, valamint csontsérülésekre és a vegetatív idegrendszer sebészetére. Ilyen témájú publikációit magyar és külföldi szaklapok egyaránt közölték.

1934-ben Kaczvinszky János-plakettet kapott.[5]

Irodalmi működése a sebészet minden ágára kiterjedt:

  • A gáttáj sérveiről (1906);
  • Csontüregek pótlásáról (1910);
  • Érvarratról, érátültetésről (1911);
  • Gümős csigolyagyulladás után támadt tályogok szerepe (1911);
  • Sérülés utáni koponyaüregbeli vérzésekről (Bp., 1913);
  • Prothetikai kérdésekről (1924);
  • A nyelőcső pótlásáról (1924);
  • A bárzsingrákról (1925);
  • A duodenum passage zavarairól (1925).
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00624.htm, Bakay Lajos, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. A békésmegyei gyulai orvosszövetség gyulai továbbképző előadásai, Békésmegyei közlöny 61. évfolyam 102. szám, library.hungaricana.hu - 1934. május 6.
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Molnár Béla Emil: Bakay Lajos (Orvosi Hetilap, 1959. 50. sz.)
  • Uj Idők lexikona 3–4. Assistens–Börcs, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. , Budapest, 1936, 667. o.

További információk

szerkesztés