Bakay Nándor

Bakay Nándor (Újszeged, 1833. október 15. – Szeged, 1902. január 23.) kötélgyáros, közgazdasági szakíró, közéleti személyiség.

Bakay Nándor
Bakay Nándor portréja. Pollák Zsigmond metszete (1875)
Született	1833. október 15. Újszeged
Elhunyt	1902. január 23. (68 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kötélgyáros, közgazdasági szakíró, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1878. november 30. – 1881. június 1.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakay Nándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Atyja bíró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezte, majd iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. 1848-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; 1863-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre világszínvonalú, 70-80 munkással évi 2500-3000 mázsa kenderkötelet gyártó kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. A gyár az árvíz alatt összedőlt, majd egy 1892-es tűzvészt követően állami és egyéb támogatásokkal építették újra. 1876-ban és 1883-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba utazott.

Már az 1850-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; írt a Hölgyfutárba, Vasárnapi Ujságba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába (1874). A Pesti Naplónak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkírója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában (1858) és a szegedi hírlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is (1868)

1878-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője volt.

Munkái

1. A szegedi iparosok emlékirata. Adalékul a pesti iparosok által az országgyűlés elé terjesztendő egyetemleges emlékirathoz. Szeged, 1866.
2. Emlékirat az 1875-ik évi magyar országos nemzetgazdászati tanácskozmány nagyfontosságu ügyében összegyült hazafiakhoz. Uo. 1875.
3. Emlékirat Szeged város ujjá alkotása érdemében és a Tisza-szabályozás ügyében, Bpest, 1879.
4. Emlékirat a Tiszavölgy érdekében, tekintettel a vizek hasznosítására és a földek megmentésére. Uo. 1879.
5. A kender termesztése és kikészítése. Különös tekintettel az olaszországi eljárásra. A földm. ipar és keresk. miniszterium megbizásából. Uo. 1880. (Németül a Seiler-Zeitung szerkesztője által ford. Berlinben jelent meg 1882-ben és ebből az angol és francia szaklapok terjedelmes közleményeket hoztak.)
6. Ellenindítványa a szegedi törvényjavaslatok tárgyalása alkalmából a képviselőház 1880. évi április 15. lefolyt vitákról. Uo.
7. Emlékirat a szegedi Bakay-féle műtani fonó, szövő és kötélgyárának részvény-társulattá alakítása ügyében. Szeged, 1883.
8. Néhány szó a kendertermelés, áztatás és törésről, tekintettel Szeged és vidéke talajviszonyaira. Uo. 1884.
9. Emlékirat a Szegeden létesítendő kenderbeváltó és kikészítő részvény-társaság ügyében. Uo. 1885.

Torda álnév alatt 1856-ban egy füzetkéje jelent meg Szegeden, melynek címe körülbelül ez lehetett: Antikritika. Rohrer filozófiájára irt kritika 1881-ben indította meg a ma is fennálló szegedi Alföldi Iparlapot és szerkesztette a Tiszavidéki Ujságot (1869. október 3-ától 1870. április végeig.)

Álnevei és jegye: Torda és Szegedi köteles (Vasárnapi Ujság, Pesti Napló, Szegedi Hiradó sat.), 100-as jegy (Szegedi Hiradó), Vén huszár (Pesti Naplóban a porosz–francia viszály kitörése alkalmával.)

Társasági tagság

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakay Nándor témájú médiaállományokat.

• Dugonics Társaság

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.