Balás Béla (főispán)
Sipeki Balás Béla Gyula Edvárd (Lipótváros, Pest, 1863. augusztus 3. – Budapest, 1944. május 6.) jogász, Zala vármegye főispánja,[2] a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület elnöke.
| Sipeki Balás Béla | |
 | |
| Született | 1863. augusztus 3. Lipótváros, Pest, |
| Elhunyt | 1944. május 6. (80 évesen) Budapest, |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | felsőhegyi Dégen Eugénia |
| Foglalkozása | jogász, politikus, főispán |
| Tisztsége | Zala vármegye főispánja (1911. szeptember 21. – 1917. július 21.) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (Bal oldali falsírboltok, B-4)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sipeki Balás Béla témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésA római katolikus nemesi származású sipeki Balás család sarja. Apja sipeki Balás Edvárd (1825–1869), váltótörvényszéki tanács-jegyző, és címzetes tanácsos, anyja, a római katolikus pesti patrícius családból való Forinyák Hermina (1839–1864) volt.[3] Apai nagyszülei sipeki Balás József (1780–1847), királyi kamara ülnöke, Temes, Torontál és több nemes vármegyék táblabírája, földbirtokos, és gyulai Gaál Anna (1792–1866) voltak.[4] Anyai nagyszülei Forinyák János (1801–1864), hites ügyvéd,[5] és Turcsányi Sarolta (1809–1866)[6] voltak. Nagybátyja Forinyák Géza (1841–1860) joghallgató, a magyar nemzeti függetlenség mártírja volt.
Jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd hosszabb külföldi tanulmányút után ugyanott ügyvédi irodát nyitott. Később törvényszéki jegyző lett, majd az igazságügy-minisztériumba jutott, ahol osztálytanácsosi rangig vitte a pályáján. Tizenhét évig állt a minisztérium szolgálatában. 1911. szeptember 21-én Zala vármegye főispánjává nevezte ki az uralkodó. Ezt a posztot hat éven át, 1917. július 21-ig töltötte be.[7] 1918-ban, az I. világháború elvesztése után visszavonult a politikai élettől, és feleségével együtt kizárólag emberbaráti intézményekkel foglalkozott. Világi elnöke volt a Herminamezői római katolikus egyházközségnek, több mint 20 évig elnöke volt a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek. 1929. július 19-én Zala vármegye törvényhatósági bizottsága örökös közgyűlési tagjának választotta.[8] A házaspár végakaratában az 1905 májusától otthonukként szolgáló Hermina úti 650 négyzetméteres villa nagyobbik hányadát a vakok egyletére hagyta örökös használatra. A Lechner Ödön tervezte Sipeki-villa azóta is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházaként funkcionál.[9]
Házassága
szerkesztésFelesége, felsőhegyi Dégen Eugénia (*1869.–†Keszthely, 1944. július 29.),[10] akinek a szülei felsőhegyi Dégen Gusztáv (1834–1903), jogtanár, császári és királyi asztalnok, és Treichlinger Mária voltak. Balás Béla és Dégen Eugénia házassága gyermektelen maradt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1944_05/?query=%22Bal%C3%A1s+B%C3%A9la+%22&pg=115&layout=s
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Balás Béla
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Balás Edvárdné Forinyák Hermina
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Balás Józsefné gyulai Gaál Anna
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Forinyák János
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Forinyák Jánosné Turcsányi Sarolta
- ↑ Zala megye archontológiája 1138–2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) 325. o.
- ↑ Zalavármegye örökös közgyűlési tagjainak választása. Pesti Hírlap, 1929. július 20., 162. szám
- ↑ Hegedűs Katalin: Nyolcvan éve hunyt el Sipeki Balás Béla. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége honlapja, 2024. május 10.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Balás Bélané Dégen Eugénia
| Elődje: gróf Batthyány Pál |
Utódja: felsőpataki Bosnyák Géza |
.svg)