Balázs Árpád (dalköltő)

Balázs Árpád, medgyesi (Kolozsvár, 1874. november 16. – Budapest, 1941. március 23.) zeneszerző, dalköltő.

Balázs Árpád
Életrajzi adatok
Született	1874. november 16. Kolozsvár
Származás	magyar
Elhunyt	1941. március 23. (66 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok	magyarnóta
Híres dal	Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki
Hangszer	hegedű
Tevékenység	dalköltő, hegedűművész
Balázs Árpád aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Származása, tanulmányai

Édesapja, Balázs Endre, tartalékos főhadnagy, távirdafőnök volt, édesanyja, Szijjártó Jozefin. A család generációkra visszamenőleg őskolozsvárinak mondható. Öten voltak testvérek, s Balázs Árpád a harmadik gyermek volt.

1887-ig szülővárosában, Kolozsvárott tanult. Tehetségét korán felismerte a család, ezért a tizenkét esztendős Balázs Árpád a kolozsvári konzervatóriumban hegedülni tanult Farkas Jánostól, az elméleti képzést pedig a nagynevű Farkas Ödöntől kapta.

Pályafutása

Jogi tanulmányai után 1919-ig árvaszéki tisztviselő volt Zilahon. Első felesége, a kolozsvári származású Triska Irén korán elhunyt. Második felesége báró Bánffy Klára lett. Első sikeres nótáját 1902 márciusában írta (Gyere velem akáclombos falumba…). 1905-ben jelent meg az első nótakönyve, és húsz esztendő múlva már a hetedik önálló Balázs Árpád-daloskönyv került a boltokba. 1936-ig már több mint kétszáz Balázs-nóta és -népies műdal volt ismeretes, magyar költők verseit is megzenésítette.

1919-től Budapestre költözött, s a rendőrség szolgálatába lépett, 1924-ig rendőrkapitány volt. 1920-ban a Zeneakadémián tartotta meg első koncertjét. 1927-1933-ig Budapest székesfőváros rendőrségi főkapitány-helyettesi tisztét töltötte be. 1933-ban nyugdíjazták. 1933-ban magánúton zeneelméletet tanult Karacsay Tibortól. Egy ideig a Magyar Rádió Újság szerkesztője is volt. Szerepelt a Magyar Rádió két világháború közötti műsoraiban, saját szerzeményeit énekelte zenekísérettel. A Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének elnökhelyettesi tisztét is viselte.

Dalaiból

Balázs Árpád sírja Budapesten. Kerepesi temető: 46-1-2. Siklódy Lőrinc szobrász alkotása.

• Gyere velem akáclombos falumba – első dala! (Fényes Loránddal)
• Nem tudok én néked, csak virágot hozni (Farkas Imrével)
• Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki (Farkas Imrével)
• Itt hagyom a falutokat nem sokára (Éltető Ákossal)
• Egy csillaggal szegényebb lesz nemsokára az égbolt (Fényes Loránddal)
• Kantinosné angyalom (Antal Ivánnal)
• Valakinek muzsikálnak a faluban valahol
• Befordúltam a konyhára (Petőfi Sándor szövege)
• Fa leszek, ha fának vagy virága
• Két babonás szép szemednek

Emlékezete

• Dalait ma is játsszák és énekelik országszerte.
• Balázs Árpád nótaszerzőnek, akinek Ady verset dedikált, a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Egyesület emléktáblát állított Zilahon 2000. december 23-án. A román, magyar és német nyelvű tábla felirata: „E házban lakott a nótaszerző Balázs Árpád (1874–1941)”, a márványtáblán látható bronz portré-domborművet Sepsi József szobrász készítette.
• Síremléke a Kerepesi temetőben áll, Siklódy Lőrinc szobrász készítette.

Irodalom

• Torday Lajos: Dalművek könyve. Szerzői magánkiadás, Budapest, 1936
• Papp Viktor: Zenekönyv. Arcképek – életrajzok. Stádium Kiadása, Budapest, 1935
• Szilágyi László: Intim beszélgetés Balázs Árpáddal In: Színházi Élet, 1927, 49. sz.

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Színészkönyvtár
• Fejér László, Az utolsó emléktábla nótaszerzőnek. In: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. december 28., 12 o.
• Magyar nóta (Magyar Néprajzi Lexikon, OSZK)

Kapcsolódó szócikkek

• Nótaszerzők Erdélyben