Balázs Márta

Balázs Márta, születési nevén Bleier Márta, férjezett Kertész Tiborné (Szolnok, 1927. december 12. – Budapest, 1994. szeptember 3.) orvos, patológus, gasztroenterológus, az orvostudományok kandidátusa (1971), doktora (1989).

Balázs Márta
Született	Bleier Márta 1927. december 12. Szolnok
Elhunyt	1994. szeptember 3. (66 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kertész Tibor (h. 1950–1994)
Gyermekei	Kertész István Kertész Judit
Foglalkozása	orvos patológus
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Semmelweis Egyetem (–1951, orvostudomány)
Kitüntetései	Markusovszky-díj (1966) Markusovszky-díj (1987)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B parcella, 6. sor, 22. sírhely)
MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Balázs (Bleier) Imre (1896–1949) ékszerész, órásmester és Lusztig Mária (1897–1981) leányaként született zsidó polgári családban. Tizenhét éves korában családjával együtt deportálták. Hazatérése után a Szolnoki Magyar Királyi Állami Bánffy Katalin Leánygimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára. 1951-ben megalakult az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem, ahol ugyanabban az évben megkapta általános orvosi oklevelét. Ám ekkor újabb meghurcoltatás várt rá: mint megbízhatatlan polgári elemet rövid időre kitelepítették a Hajdú-Bihar megyei Sápra. 1951–1952-ben a budapesti Amerikai úti Szeretetkórház Sebészeti Osztályának segédorvosa volt. 1952–1955 között az Orvostovábbképző Intézet Kórbonctani és Kórszövettani Osztályának gyakornoka volt, és 1955-ben kórbonc- és szövettani szakorvosi vizsgát tett. 1955–1965 között ugyanott egyetemi tanársegéd, 1965–1973 között egyetemi adjunktus volt. Meghívást kapott a Fővárosi János Kórház Kórbonctani és Kórszövettani Osztályára, ahol 1973. február 1-jén foglalta el a patológiai intézet főorvosi állását. 1984–1985-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Patológiai Intézetének egyetemi docense és az Intézet igazgatóhelyettese volt. 1985-től 1994-ig igazgató-főorvosként működött. Hatvanöt éves korában vonult nyugalomba, de a Budai MÁV Szanatórium Patológiai Osztályának haláláig osztályvezető főorvosa maradt.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Patológiai Bizottságának (1985-től), a Magyar Gasztroenterológus és a Magyar Patológus Társaság vezetőségének és az Európai Patológus Társaságnak (1981-től).

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja

Férje 1950-től Kertész Tibor (1922–1999) orvos, aneszteziológus. Gyermekei Kertész István (1956–1995) rabbi és Kertész Judit.

Díjai, elismerései

• Baló József-emlékérem
• Markusovszky-díj (1966; 1987)
• Pro Optimo Merito in Gastroenterologia Emlékérem (1993)

Főbb művei

• A vesemedence laphámrákjáról. Gönnert Lászlóval. (Magyar Onkológia, 1961)
• A petefészek dermoid tömlőinek rosszindulatú átalakulásáról. Kiss Csabával. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1963)
• Über die Uretergeschwülste. (Acta Chirurgica, 1964)
• A vékonybél daganatai. Kertész Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1967)
• A porphyriás májkárosodásokról. (MÁV Egészségügyi Intézet Közleményei, 1970)
• Epeútelzáródás-okozta májelváltozások patomorfológiája. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1970)
• Kísérletes extrahepaticus cholestasis elektronmikroszkópos vizsgálata. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1971)
• Chlorpromazinnal előidézett májkárosodás elektronmikroszkópos vizsgálata. Juhász Jenővel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1973)
• Morfológiai és biokémiai megfigyelések élőben diagnosztizált Reye-szindrómás csecsemőben. Czinner Antal, Lukács V. Ferenccel. (Gyermekgyógyászat, 1977)
• A máj focalis nodularis hyperplasiájáról, antikoncipiens szerek szedésével kapcsolatban. Gergely Rezsővel, Kostic Szilárddal. (Magyar Sebészet, 1978)
• Vastagbélrákkal szomszédos „tranzicionális” nyálkahártya elektronmikroszkópos vizsgálata, különös tekintettel a myofibroblastos stroma- reakcióira. Kovács Ágotával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1981)
• A gastrointestinalis traktus carcinoid tumorjainak sebészeti vonatkozásai. Többekkel. (Orvosképzés, 1982)
• The Frequency of Carcinoma in Crohn’s Disease. Ihász Mihállyal. (Acta Chirurgica, 1984)
• Alkoholos májbetegség és sárgaság. (Májbetegségek. Szerk. Fehér János. Budapest, 1984)
• Klinische Pathologie der Lebertumoren. (Klinische Onkologie. Jena, 1987)
• A colitis ulcerosa patomorfológiája, különös tekintettel a vastagbél-nyálkahártya sejtes elemeinek elektronmikroszkópos változására a betegség különböző stádiumaiban. Doktori értekezés. (Budapest, 1987)
• Morphologische Untersuchung der Peliosis Hepatitis. (New Aspects in Aetiology and Pathogenezis of Liver Diseases. Halle, 1987)
• Hypothermia-kísérletek a dachaui koncentrációs táborban. (Orvosi Hetilap, 1994)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Kozák Péter: Balázs Márta. www.nevpont.hu (2013) (Hozzáférés: 2022. február 6.)
• Emed Alexander. Zsidó származású magyar orvosok. Fapadoskonyv.hu (2011). ISBN 978-9-633-29537-3. Hozzáférés ideje: 2022. február 6. 

További információk

• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8