Balanced scorecard

A balanced scorecard (rövidítve: BSC) egy stratégiai vezetési eszköz (keretrendszer). Magyarul a kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer elnevezés fedi le, ám a hazai gyakorlatban is az angol elnevezés használatos. Jelentősége a stratégiai irányítás és a kontroll összekapcsolásában áll, melynek során a pénzügyi mellett más nézőpontok, és nem pénzügyi mutatószámok is megjelennek. Az eszköz egyszerűsége, áttekinthetősége, és lényegi vezetési problémára adott válaszai által vált kimagaslóan népszerűvé.

• A balanced scorecard nézőpontjai: pénzügyi nézőpont, vevői nézőpont, működési folyamatok nézőpontja, tanulás-fejlődés nézőpontja.
• Valamennyi nézőpont esetében azonosítandók: a stratégiai célok, az ezeket mérhetővé tévő mutatószámok, a mutatókkal kapcsolatos elvárások (célértékek), és az elvárások elérése érdekében szükséges akciók.

Története

A Kaplan–Norton szerzőpáros 1992-től sorozatban publikálta nézeteit az általuk kifejlesztett balanced scorecard kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszerről. Az elnevezésben a "balanced" szó kiegyensúlyozást jelent: a négy nézőpont között, a pénzügyi és a nem pénzügyi mutatók között, avagy az objektív és a szubjektív mérések és mutatók között. A "scorecard" szó az Amerikában népszerű sportokban használt pontozótáblákra utal. A szerzőpárosnak az 1996-ban, az Egyesült Államokban megjelent könyve menedzsment bestsellerré vált, a módszertan pedig menedzsment divattá. Később a szerzőpáros valamint elméleti és gyakorlati szakemberek továbbfejlesztették a megközelítést módszertani, tervezési szempontból. A mutatószámok stratégiai térképe mellett megemlíthető a közszolgálati szervezetekre alkalmazott balanced scorecard a továbbfejlesztések között.

A Balanced Score Card új trendjei

• A BSC kialakításához egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tiszta, jól strukturált üzleti modellek.
• Növekvő a stratégiai térkép szerepe.
• Egyre jellemzőbb, hogy a vállalaton belüli felügyeletet egy BSC-iroda látja el.
• Jellemzően a Balanced Scorcard napjainkban összeköttetésben állnak más irányító rendszerekkel is (tervezés és beszámolás, célmeghatározás, IT stb.)
• Egyre hatékonyabb a BSC-k kidolgozása

Az eszköz célja és jelentősége

Gyors és átfogó képet nyújt a vezetőségnek a vállalat működéséről. A pénzügyi mutatók tájékoztatnak a vállalat múltbeli tevékenységének teljesítményéről, a nem pénzügyi (teljesítménymutatók) pedig a jövőbeli pénzügyi teljesítményt befolyásoló tényezőket jellemzik.

• A stratégia tisztázása és konszenzus teremtése.
• A stratégia kommunikálása a szervezet érintettjei felé.
• A stratégia összehangolása a szervezeti egységek céljaival és az egyéni célokkal.
• A stratégiai célok összekapcsolása a hosszú távú célokkal és az éves tervezéssel.
• A stratégiai programok meghatározása és összehangolása.
• A stratégia rendszeres időközönkénti felülvizsgálata.
• Visszacsatolás, stratégiai tanulás és a stratégia javítása.

A BSC nézőpontjai

A balanced scorecard négy nézőpontja közötti összefüggések legalább olyan lényegesek, mint önmagukban a mutatók a négy nézőpont mentén.

Pénzügyi nézőpont

• Hogyan kellene pozicionálni a vállalatot a befektetők felé?
• Mit kell elérni ahhoz, hogy tulajdonosok szerint a vállalat pénzügyileg sikeres legyen?

Vevői nézőpont

• Mit kell tennünk azért, hogy vevőink elégedettek legyenek?
• Hogyan jelenjünk meg a vevők előtt úgy, hogy stratégiánkat sikeresen megvalósítsuk?

Működési folyamatok nézőpontja

• Mely folyamatokat kell optimalizálnunk, hogy megfeleljünk vevőink elvárásainak?
• Mely folyamatokban kell kiváló teljesítményt nyújtanunk ahhoz, hogy vevőink és tulajdonosaink elégedettek legyenek? (Bővebben lásd: Folyamatmenedzsment

Tanulás-fejlődés nézőpontja

• Hogyan kell a szervezetnek továbbfejlődnie, hogy megvalósítsa a jövőképét?
• Mit kell tennünk a szervezeti és egyéni tanulás, illetve az innováció érdekében azért, hogy képesek legyünk a változásra?

Példák a BSC nézőpontok lehetséges stratégiai céljaira

A következő felsorolásban példákat láthatunk, az egyes nézőpontok lehetséges stratégiai céljairól.

A pénzügyi nézőpont stratégiai céljai

• jövedelmezőség növelése
• árbevétel megkétszerezése
• magas működési nyereség elérése
• nyereségesebb megbízások a vállalat számára
• cash flow növekedés stb.

A vevői nézőpont stratégiai céljai

• piaci pozíció megerősítése
• új imázs felépítése
• ismertség növelése
• vevők proaktív kiszolgálása
• ügyfelek megtartása stb.

A folyamat nézőpont stratégiai céljai

• értékesítési hatékonyság növelése
• folyamatorientáltság érvényesítése
• gyorsabb ajánlatkérés
• kapacitás növelése
• stratégiai partneri hálózat kialakítása stb.

A tanulási és fejlődési nézőpont stratégiai céljai

• munkatársak célirányos képzése
• korfa kialakítása
• elérhető tudásbázis kialakítása
• ösztönzői és előrelépési rendszer kialakítása
• új kompetencia kiépítése stb.

A BSC kialakítása

A balanced scorecard kialakítása jellemzően az alábbi lépéseken halad végig.

1. A stratégia értelmezése. Milyen stratégiát kívánunk követni a jövőben?
2. A stratégiai célok meghatározása. A négy nézőpont mentén meghatározott célok, és ezek összefüggéseinek megértése.
3. Mutatók kiválasztása, elvárások meghatározása. Mivel tudom mérni a célok teljesülését? Milyen elvárásnak kell megfelelni a cél eléréséhez?
4. Akciók megfogalmazása. Mit kell tennem a célok teljesüléséért? (Bővebben lásd: Szervezetalakítás)

Mutatószámok

A mutatószám (key performance indicator) a stratégiai cél teljesülését mutatja. A mutatószám adja meg a cél teljesülésének mérési módját; meghatározása a BSC kialakítási folyamat során történik. A mutatószámok kiválasztásakor mind a célok elérésének ábrázolását, mind az ezáltal elért magatartás-befolyásolást figyelembe kell venni. Továbbá különbséget kell tenni a vállalatban már létező mutatószámok és az újonnan bevezetendők között.

Kritikák

• A BSC négy nézőpontja nem kezeli az érintetteket. Így jelentős problémát jelenthet a szállítókkal kapcsolatos stratégia végrehajtásában.
• Nem ad útmutatást arra, hogy mit kell tennie a menedzsmentnek a változóval.
• Nem kezeli az egyes változók közötti korrelációt.
• Napjainkig kevés empirikus kutatás bizonyította a BSC valódi hatását a vállalati jövedelmezőségre.
• Bevezetéséhez megfelelő szervezeti kultúra kell. Az ehhez szükséges szervezeti változás nagy figyelmet és energiát igényel.

További információk

• Fekete M. és Mészáros Á. (2008) "Balanced Scorecard a gyakorlatban", IFUA Horváth and Partners Kft. pp.9-372.
• Kaplan R S and Norton D P (1992) "The balanced scorecard: measures that drive performance", Harvard Business Review Jan – Feb pp. 71-80.
• Kaplan, R.S. és Norton, D.P. (1998) "Balanced Scorecard kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer - Egy eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát", KJK, Budapest.
• Kaplan, R.S. és Norton, D.P. (2002) "Stratégiai térképek - Hogyan alakulnak át az immateriális javak pénzügyi eredménnyé?", Panem, Budapest.
• Lap.hu linkgyűjtemény
• Cikkek a BSC-ről a Controlling Portálon
• http://www.ifua.hu/?levelid=6&cikkid=832&parentid=24