Balatonberény

magyarországi község Somogy vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 20.

Balatonberény község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Balatonberény
Balatonberény műemlék temploma
Balatonberény műemlék temploma
Balatonberény címere
Balatonberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterDruskoczi Tünde (független)[1]
Irányítószám8649
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség1187 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 24″, k. h. 17° 19′ 15″46.706789°N 17.320950°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 24″, k. h. 17° 19′ 15″46.706789°N 17.320950°E
Balatonberény (Somogy vármegye)
Balatonberény
Balatonberény
Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonberény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Balatonberény környékének térképe

A Balatonboglári borvidék részét képező[3] település a Balaton déli partján, Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr között található, alig 4 kilométerre a Zala torkolatától.

Közúton mindkét déli parti szomszédja felől a 7119-es számú mellékúton érhető el, de vasútállomása is van a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon. Déli külterületei között található a 7-es, a 68-as és a 76-os főutak csomópontja is.

Története

szerkesztés

A mai település helyén, újkőkori és bronzkori leletek tanúsága szerint, mintegy 6500 éve élhetnek emberek. A római korból a Balatonban talált téglák és egy kút, valamint a faluban fellelt sírok és pénzérmék maradtak meg, de a 4-8. század közötti népvándorláskorban is voltak temetők a község mai területén.[4]

Az első írásos dokumentum, amelyben nevét említik (Buren alakban), 1121-ből maradt fenn. (Sokáig egy 1082-ből származó oklevelet tartottak a legrégibb forrásnak, de arról kiderült, hogy hamisítvány.) Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben Fanch-Beren írásmóddal szerepelt; ez a név az akkori birtokosra, a Gordovai Fáncs családra utal. Egy 1536-os adóösszeírásban Fajsz-Berény néven fordult elő, egy 17. századi feljegyzés szerint pedig a Fáncsok egyik leányági leszármazottja, Zankó Miklós birtokolta a falut. 1727-től a Hunyady családé lett, nekik köszönhető, hogy a 14. századból származó, de majdnem teljesen elpusztult templom romjaira egy új, barokk stílusút építettek. Bél Mátyás 18. századi leírásában megemlíti, hogy a virágzó település lakói főként szőlészetből és halászatból élnek.[4]

Az 1848–1849-es szabadságharcban 14 helyi katona halt hősi halált.

A 19. század végén, a Balaton déli partján húzódó vasútvonal megépítése után a település országosan ismert üdülőtelepüléssé vált. A 20. század elején már 171 fürdőbódé, nyaralóvillák sora és négy szálloda is volt a községben, melynek nevét ekkor már csaknem a mai alakjában, Balaton-Berénynek írták.

A két világháború áldozataira emléktábla emlékeztet.

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1906 szeptemberében az ifjú zenekutató Bartók Béla egyik népdalgyűjtő körútja során néhány napot itt is töltött, s az eddigi kutatások szerint három dalt gyűjtött Balatonberényben. Ezek közül kettőben biztosak lehetünk, mert megmaradt az eredeti támlap is Bartók kézírásával: az egyik az Elhervadt a citrusfa kezdetű rabének, a másik pedig a Fehér Laci lovat lopott című ballada egyik variánsa, amelyet Ifi Juli, akkor Bartókkal egyidős helybéli fiatalasszony énekelt.[5]

A XX. század második felében a Fonyódi járáshoz tartózó falu fejlődése lelassult, sőt önállóságát is elvesztette, Balatonszentgyörgyön működő központtal közös tanácsú község lett, s csak 1989-től vált ismét önállóvá.[4] 1994-ben a Fonyódi kistérségbe került, ahonnan 2007-ben a Marcali kistérségbe helyezték át. 2013 óta a Marcali járáshoz tartozik.

2002. július 1-jén 20 lengyel zarándok vesztette életét egy buszbalesetben a település területén. A baleset helyszínén emlékművet emeltek, amely a magyarországi lengyelek fontos emlékhelyévé vált.[6]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Nagy Károly (független)[7]
  • 1994–1998: Nagy Károly (független)[8]
  • 1998–2002: Gazda János (független)[9]
  • 2002–2006: Gazda János (független)[10]
  • 2006–2010: Horváth László (független)[11]
  • 2010–2014: Horváth László (független)[12]
  • 2014–2019: Horváth László (független)[13]
  • 2019–2022: Horváth László (független)[14]
  • 2022–2024: Druskoczi Tünde (független)[15]
  • 2024– : Druskoczi Tünde (független)[1]

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület 2020 szeptember közepén feloszlatta magát.[16] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. december 13-ára írták ki,[17] de a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások másfél évig nem tették lehetővé annak megtartását. A végül 2022. június 26-án lebonyolított időközin a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1091
1092
1081
1244
1135
1204
1187
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,2%-a magyarnak, 8,2% németnek, 1% cigánynak mondta magát (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,9%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 8,2% (26,2% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 84,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak és ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,4% volt római katolikus, 2,7% evangélikus, 2,4% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 10,8% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

szerkesztés
 
A tájház
 
Kilátás a Csicsergő-szigetről
  • Balatonberény legfőbb vonzereje maga a Balaton: 6 km-es partszakaszán van fizetős és szabadstrand, sőt – a déli parton egyedüliként – naturista strand és kemping is.[20][21]
  • A faluban Múltház néven tájház is látogatható.
  • A szőlőhegyen több évszázados, nádtetős présházak sorakoznak. A Balatonberény határában lévő présházakat a 18. század végén kezdték el építeni agyagból, nádtetőkkel. A ma már műemléknek számító házakból mintegy százat találunk a szőlőhegyen.
  • A műemléki védelem alatt álló templom különlegessége, hogy egyes részei még őrzik 14. századi gótikus formájukat, a templomkertben pedig egy barokk stílusú, 1793-ban készült Szent Vendel-szobor áll.
  • Van a faluban Kossuth-szobor és 1956-os emlékmű is.
  • A Balaton utcai parkban álló emlékmű három hajótestet formáz, amelyek a Felvidéket, a Délvidéket és Erdélyt jelképezik, a Szabadság téri parkban pedig millecentenáriumi kopjafa és millenniumi emlékkereszt is látható.[22]

Híres emberek

szerkesztés

Testvértelepülés

szerkesztés

A település az irodalomban

szerkesztés
  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötet több fejezetében is.
  1. a b Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. a b c Balatonberény története. A település honlapja. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  5. Az ifjú Bartók Balatonberényben
  6. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
  7. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  11. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  13. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  14. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  15. Balatonberény települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  16. Feloszlásáról döntött Balatonberény képviselő-testülete. magyarnemzet.hu, 2020. szeptember 16. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  17. Balatonberény települési időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. december 13. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
  18. Balatonberény Helységnévtár
  19. Balatonberény Helységnévtár
  20. Strandok. Balatonberény honlapja. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  21. http://ilovebalaton.blog.hu/2013/08/03/a_legjobb_balatoni_nudista_strand_balatonbereny
  22. Balatonberényi látnivalók. [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  23. Testvértelepülés. Balatonberény honlapja. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 22.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés