Balatoni Farkas János
Balatoni Farkas János (Jászárokszállás, 1824. május 7. – Kerekegyháza, 1908. augusztus 15.) 1848-as honvéd százados, királyi kincstári jószágigazgató, Kerekegyháza alapítója.[1]
| balatoni Farkas János | |
| Született | 1824. május 7. Jászárokszállás |
| Elhunyt | 1908 Kerekegyháza |
| Beceneve | Kerekegyháza alapítója |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésA római katolikus kisnemesi származású balatoni Farkas család sarja, amely 1663. május 28.-án szerzett nemességet I. Lipót magyar királytól.[2] Szülei balatoni Farkas István (1793–1858), aki szerény körülmények között élt helyi telepesként (hospes), és Faragó Anna (1791–1831) voltak.[3] Apai nagyszülei balatoni Farkas Antal, telepes, és Csuka Erzsébet voltak, akik 1787. május 13.-án Jászárokszállásban kötöttek házasságot.[4][5] Farkas János 7 évesen veszítette el az anyját; atyja, Farkas István hamarosan újra nősült meg, Bobák Apolloniát vette el.
Huszonnégy évesen önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé. 1848 szeptemberében közvitézként, majd a jász-kerületi önkéntes nemzetőr zászlóaljban már hadnagyként szolgált. Alakulatával Josip Jelačić, majd novembertől a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcolt. 1849. január 16-án január 12-étől számítandó illetménnyel hadnagyként átkerült a honvédség kötelékébe és a szabadságharc oldalán harcoló 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóaljában kapott beosztást. Részt vett Buda ostrománál is, ahol hősiességéért főhadnaggyá léptették elő. A fegyverletétel az alakulatából létrehozott 109. honvédzászlóalj századosaként érte.
A szabadságharc bukását követően amnesztiában részesült, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással a Kecskemét melletti pusztaságra települt. A puszta Jászárokszállás város közbirtokosságának tulajdona volt, melyet legeltetésre használtak.
1856-ban megalapította a ma is fennálló Kerekegyháza nevű települést, ahol 1908-ban halt meg.
Házassága és leszármazottjai
szerkesztés1863-ban feleségül vette a kecskeméti nemesi származású vecseszéki Ferenczy családból valót, vecseszéki Ferenczy Mária (1843–1903) kisasszonyt,[6] akinek a húga, vecseszéki Ferenczy Ida, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné udvarhölgye volt. Farkas Jánosnak és Ferenczy Máriának négy gyermeke született, de csak két fiú érte meg a felnőttkort:
- balatoni dr. Farkas Zoltán István György (Kecskemét, 1864. október 24. - †1914. július 3.), belügyminiszteri főtanácsos, Lipót-rend lovagja, földbirtokos.[7][8] Felesége, Kis Aranka (1890–1960).[9] Az egyetlen gyermeke, a leánya, balatoni Farkas Alice (1911–1979), költőnő, előbb dr. Sántha Istvánné (1909–1972),[10] majd dr. Manno Sándorné, volt.
- balatoni Farkas László Kálmán (Lajosmizse, 1867. június 19. - † Felsőbabád, 1930. december 25.), földbirtokos.[11][12] Felesége székhelyi Majláth Erzsébet (1872–1951), akitől született fia balatoni Farkas János (1900–1982), aki nőtlenül hunyt el, és két leánya, csallóközmegyertsi Szabadhegy Istvánné balatoni Farkas Erzsébet (1905-1989) és balásfalvi Kiss Hubertné balatoni Farkas Mária (1902–1983).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ familysearch.org balatoni Farkas János gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Farkas János keresztelői lapja
- ↑ familysearch.org Jászárokszállás - Farkas István halála
- ↑ balatoni Farkas István keresztelői adatlap
- ↑ familysearch.org Jászárokszállás - házasságok - Farkas Antal és Csuka Erzsébet házassága
- ↑ familysearch.org Farkas Jánosné Ferenczy Mária gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Farkas Zoltán keresztelői adatlapja
- ↑ familysearch.org Farkas Zoltán gyászjelentése
- ↑ Farkas Zoltánné Kis Aranka gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Sántha István gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Farkas László keresztelői adatlapja
- ↑ familysearch.org Farkas László gyászjelentése
Források
szerkesztés- Életrajza Kerekegyháza honlapján[halott link]
- Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai, Budapest, 1988, ISBN 963-326-367-0, 200. o.