Balogh Elemér (közgazdász, 1871–1938)
Almási Balogh Elemér (Pest, 1871. október 22. – Budapest, 1938. augusztus 10.) közgazdász, közgazdasági író, üzletember, felsőházi politikus, magyar királyi titkos tanácsos, az I. osztályú érdemrend tulajdonosa, a magyar királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem díszdoktora, a Hangya Szövetkezet Központ és a Hangya Ipar rt. elnöke, a Futura rt. alelnöke.[5] Almási Balogh Loránd fivére.
Balogh Elemér | |
Pesti Hírlap (1878-1944) 1939. Az év halottai. | |
Született | 1871. október 22.[1] Pest |
Elhunyt | 1938. augusztus 10. (66 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Balogh Tihamér |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a magyar felsőház tagja (1927 – 1938. augusztus 10.) |
Sírhelye | Farkasréti temető (Hv15-16-16)[3][4] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Elemér témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésAz almási Balogh család sarja. Apja, almási dr. Balogh Tihamér orvos és író, anyja, Hajnik Paula volt. A Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár hivatalnoka, ezzel párhuzamosan az osztrák Allgemeine Depositenbank egyik munkatársa Bécsben 1893 és 1894 között, majd Berlinben az Erlanger-bankcsoport egyik intézetének dolgozott 1894-től két éven át. Ezután újabb egy évig a párizsi Société Générale pour l'Industrie en Russie munkatársa volt. 1898-tól részt vett a magyar szövetkezeti mozgalom fellendítésében a Magyar Gazdaszövetség és személyesen Károlyi Sándor felkérésére. A Hangya Fogyasztási Szövetkezeti Központban dolgozott, előbb 1898 és 1900 között annak titkáraként, 1900-tól 34 éven keresztül ügyvezető igazgatóként, végül 1934 és 1938 között elnökeként. 1906-ban ő szervezte meg a Háztartási Fogyasztási Szövetkezetet, melyben elnökölt is, 1916-tól pedig a Hangya Ipar Rt. alapító elnöke. Az első világháborút követően létrehozta a Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságot, ennek szintén alelnöke volt. 1920-ban az ő kezdeményezésére szervezték meg a József Műegyetem Közgazdaságtudományi Karát, ahol 1925-ben tiszteletbeli doktorrá avatták. 1927-ben a Horthy Miklós kormányzó a Felsőház élethossziglan tagjává nevezte ki, mely tisztét haláláig be is töltötte.
Művei
szerkesztés- A valuta szerepe a gazdasági válságban, Budapest, 1896
- Közgazdasági Egyetem, Budapest, 1900
- A mezőgazdasági termelés és értékesítés megszervezése szövetkezetek útján, Budapest, 1931
- Harmincötéves találkozó, Budapest, 1930-as évek
- Emlékeim. A negyvenéves Hangya és a Közgazdasági Egyetem története; Egyetemi Ny., Bp., 1938
- Önellátás és túlélés Budapest, 1938
- Önellátás, túlélés. A párhuzamos társadalom kezdetei a Hangya Szövetkezetben; szöveggond. Szilágyi Erzsébet; Kárpátia Stúdió,Bp., 2022
Az almási Balogh-család
szerkesztésForrások:[6]
Balogh Dávid (?–1810 k.) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Balogh Mózes (?–1809 után) | Balogh Ábrahám (?) abaújszántói ref. lelkész | Balogh Dániel (1780–?) nagyszöllősi ref. lelkész | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Balogh Pál (1794–1867) orvos | Balogh Sámuel (1796–1867) serkei ref. lelkész | Balogh József (1797–1884) költő | Balog Ferenc (1801–?) Gömör megye ügyésze | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Balogh Zoltán (1833–1878) költő | Balogh Tihamér (1838–1907) orvos | Albin (1846–?) | Béla (1828–1892) putnoki ref. lelkész | Sámuel (1840–1899) adófőfelügyelő | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Balogh Loránd (1869–1945) építész | Balogh Elemér (1871–1938) a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója | József (1875–?) tüzérfőhadnagy | Aladár (1880–?) méneskari főhadnagy | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Balogh Elemér
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [1], Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [2], [3], [4], [5], Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [6], [7], [8]
Források
szerkesztés- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7