Bamako

	Bamako
	; Bamako címere
	; Bamako címere
	Közigazgatás
Ország	Mali
Régió	Bamako körzet
Testvérvárosok	Lista Rochester (1975–); Angers (1974–); Maubeuge; Dakar; Bordeaux (1999–); Bobo-Dioulasso; Lipcse; Aşgabat; São Paulo (2000–); Banjul; Nouakchott;
	Népesség
Teljes népesség	4 227 569 fő (2023)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1148 m
Terület	245 km²
Időzóna	GMT (UTC0)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 12° 38′ 45″, ny. h. 7° 59′ 32″12.645833°N 7.992222°WKoordináták: é. sz. 12° 38′ 45″, ny. h. 7° 59′ 32″12.645833°N 7.992222°W
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bamako témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bamako Mali fővárosa és egyben legnagyobb városa. Itt található az ország közigazgatási, politikai, gazdasági és közlekedési központja is. A város a Niger folyó mentén terül el. A város 1 690 471 fős lakosságával (2006) Mali legnépesebb települése is. Itt ért véget a Budapest–Bamako-rali.

Éghajlat

Éghajlata szavanna éghajlat, évi középhőmérséklete 28 °C. A nagy meleg és a viszonylag kevés csapadék jellemzi (1000 mm). A nyári hónapok középhőmérséklete 26-27 °C, de a 85%-ot is meghaladó páratartalom még az edzettebb helyi lakosokat is megviseli. Csapadékának nagy részét a főváros a júniustól októberig tartó esős évszakban kapja. A novemberben kezdődő száraz évszak elején a középhőmérséklet tovább csökken, decemberben átlag 24 °C, de áprilisra újra 33 °C-ra forrósodik fel.

Bamako éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	33,4	36,4	39,5	39,6	39,5	35,3	32,1	31,1	32,2	34,6	35,3	33,4	35,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	17,0	19,9	22,9	25,2	25,4	23,6	22,2	21,8	21,6	21,3	18,4	16,8	21,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	1	1	2	19	54	132	224	290	195	66	5	1	990
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory

Történelem

Bamako egy látképe

A város a Hotel de lAmitie-ból

Bamako kézműveseinek munkái

Bamakót 1650-ben alapították, hosszú ideig jelentéktelen halászfalu és sókereskedelmi központ volt. A település nevét valószínűleg a krokodilokban gazdag folyóról kapta. Bamako jelentése egyes feltevések szerint "város a krokodil folyón". A falánk krokodilok a város címerébe is bekerültek.

Mali mai területén a francia gyarmatosítók az 1800-as évek közepe táján jelentek meg. Először a Niger középső szakaszán fekvő Timbuktut hódították meg. Az akkor 800 lakosú Bamakót 1883-ban foglalták el.

A 19. század vége felé Franciaország teljesen hatalmába kerítette Malit. A kis városkából Felső-Szenegál-Niger gyarmat egy körzetének közigazgatási központja (1899), majd az egész gyarmat székhelye (1908), 1920-tól pedig Francia Szudán fővárosa lett. Fejlődését nagyban elősegítette a Kayesbe vezető vasútvonal megnyitása (1904).

Gazdaság

Kislányportré Bamakóból

Bamako Mali központja, melynek vonzereje a fejletlen agrárország egész területére kiterjed. Az ország feldolgozóiparának csaknem a fele a fővárosba összpontosul. Az itt levő - nagyobbrészt közepes méretű - üzemek gyapotot, bőrt dolgoznak fel, motorkerékpár összeszerelő üzem, mezőgazdasági gépgyár, olajütők, rizshántoló üzem található még itt. Bamako közelében a Niger folyón kis vízerőmű (Sotouba) is működik.

Kézműiparát elsősorban az elefántcsont-faragványok, az ötvösékszerek és a bőráru kikészítés jellemzi.

Az ország külkereskedelmének nagy része is Bamakón keresztül bonyolódik. A fővárosból sugárirányba szétfutó közutakon érkeznek ide a legfontosabb exporttermékek, mint például a rizs, gyapot, földimogyoró, gumiarábikum és az élőállat.

Közlekedés

A főváros országos jelentőségű közlekedési csomópont. Mali közlekedési tengelye a Niger, mely az év második felére eső magas vízállás idején két hosszú szakaszon hajózható.

A Bamako-Dakar vasútvonal 1923-ra épült meg, melynek végállomása is itt található. A két hajózható Niger szakasz között, valamint a Szenegál-folyó vidéke és a tengerpart felé a Koulikoro-Bamako-Dakar vasútvonal teremt kapcsolatot.

A közelmúltig (2007-ig) gyakorlatilag nem létezett szervezett tömegközlekedés Bamakoban, a feladatot magánvállalkozás keretei között működő kisbuszok és taxik látták el. A hagyományos közlekedési eszközök használatát (lovaskocsi, szekerek, kordék) már az 1990-es években betiltották. ^[1]

Nemzetközi repülőtere (mely egyben Mali legnagyobb ilyen létesítménye) a Senou nemzetközi repülőtér.