Bangor (Wales)

város Walesben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

Bangor (angol kiejtés: /ˈbæŋɡər/; velszi: [ˈbaŋɡɔr]) város Gwynedd régióban, Wales északi részén. Nagy-Britannia egyik legkisebb városa. A legrégebbi város Walesben.

Bangor
A bangori High Street és az óratorony
A bangori High Street és az óratorony
Bangor címere
Bangor címere
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Wales
RégióGwynedd
PolgármesterOwen Hurcum
IrányítószámLL57
Körzethívószám01248
Testvérvárosok
Lista
Népességi adatok
Teljes népesség15 060 fő (2021)[1]
Népsűrűség2 522,16 fő/km²
Terület6,4857 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 53° 13′ 41″, ny. h. 4° 07′ 41″53.228000°N 4.128000°WKoordináták: é. sz. 53° 13′ 41″, ny. h. 4° 07′ 41″53.228000°N 4.128000°W
Bangor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bangor témájú médiaállományokat.

Történelmi egyetemi város, 18 808 lakossal (2011),[2] beleszámítva a Bangor Egyetem mintegy 10 ezer diákját, és a Pentir közösséget.

Bangor Wales egyik városa a hat város közül, de lakosságát nézve csak a 36. legnagyobb. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság nem-diák része 46,6%-a beszél walesiül. A városban nagy számban találhatók velszi feliratok és elnevezések.[3]

Földrajza

szerkesztés
 
Bangor térképe 1947-ből

Bangor Wales északi partjainál fekszik, a Menai-szoros közelében, amely Anglesey szigetét választja el Gweneddtől. A Bangori-hegység a város magjától keletre terül el, de a hatalmas Maesgeirchen-birtok a hegység keleti részén fekszik, Port Penryhn közelében. A Bangori-hegység árnyékot vet a High Streetre, Glan Addára és a Hirael földekre, így novembertől márciusig a High Street egy része nem kap napfényt. Egy másik hegyhát a High Street északi részénél emelkedik, kettéosztva a város központját a Menai Street déli részén. Ezt a városrészt Felső-Bangornak (Bangor Uchaf) nevezik.

Bangornak két folyója van a város határain belül. Az Adda-folyó egy föld alatti csatornákból álló folyó, amely a föld felett csak a város nyugati részén bukkan fel, míg a Cegin-folyó Port Penrhys-nél lép be a város kelti felébe. A Port Penrhys fontos kikötő volt a 19. században, innen exportálták a palát, amit a Penrhys kőfejtőben bányásztak.

Bangor a Prestatynba tartó 100 km hosszú tengerparti gyalogút, az Észak-Walesi-Út nyugati végén fekszik. Az 5-ös, 8-as kerékpárút és a 85-ös nemzeti kerékpárút hálózat útvonalán is fekszik.

A bangori vasútállomás, amely a várost összeköti Wales-szel, az észak walesi parti útvonalon található.

Története

szerkesztés
 
Bangor térkép (1610)

A város alapítása a bangori katedrális helyén alapított monostor megalapításának idejéig megy vissza a korai 6. századba. A monostort a kelta szent Deiniol alapította. Maga a Bangor név egy régi walesi szó, „körülzárt terület”-et jelent, amilyen területen a katedrális is feküdt. A mai katedrális az évszázadok során számos változtatáson esett át.

Bár maga az épület nem a legrégibb, és nem is a legnagyobb, a bangori érsekség mégis az egyik legrégibb Britanniában. Egy másik érdekesség az, hogy állítólag a bangori High Street Wales leghosszabb utcája. A barátok iskolája 1557-ben lett alapítva, mint szabad iskola, a Bangor Egyetem pedig 1884-ben.

  1. Parish Profiles. Office for National Statistics. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. Office for National Statistics Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 2011 census - Bangor C
  3. 6,199 out of 13,310 people aged 3 and older spoke Welsh in the following wards: Deiniol, Marchog, Hirael, Garth, Menai, Glyder, Hendre, Dewi.. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  • Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország. Budapest: Panoráma. 1976. 379; 381. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-089-1  

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bangor (Wales) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés