Banova Jaruga
Banova Jaruga falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Kutenyához tartozik.
Banova Jaruga | |
Banova Jaruga vasútállomása | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Sziszek-Monoszló |
Község | Kutenya |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 44321 |
Körzethívószám | (+385) 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 605 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 104 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Banova Jaruga témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésSziszek városától légvonalban 41, közúton 53 km-re keletre, községközpontjától 11 km-re délkeletre, a Banovac-, a Dobrovica- és a Pakra-patakok összefolyásánál fekszik. Három főútvonal kereszteződésében található, melyek közül az első Kutenya, majd tovább Zágráb irányában, a második Pakrác és Lipnik, a harmadik pedig Novszka és Bród irányába tart. A közelben halad át az A3-as autópálya is. Itt halad át a Zágrábból Verőce felé menő vasútvonal is, mely a X. számú páneurópai vasútvonal része. A település déli határában található a Banovsko-tó is.
Története
szerkesztésTerülete már a középkorban lakott volt, határában két fontos középkori régészeti lelőhely is található. A Dijelovi lelőhely a Banovac és Pakra-patakok feletti magaslaton található a vasútvonal által átvágva. E területen nagy mennyiségű középkori kerámiatöredék került elő, melyek egykori településre utalnak. A Konačine lelőhely a település nyugati határában a Banovac-pataktól északra, a Pakra-pataktól néhány száz méterre északra található, ugyancsak a vasútvonal két oldalán. Az itteni kerámiatöredékek szintén középkori eredetűek.
A mai falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Banova Jaruga” néven szerepel. Az iskola régi épülete 1894-ben épült. A településnek 1857-ben 294, 1910-ben 666 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 665 lakosa volt.
Népesség
szerkesztésLakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
294 | 311 | 315 | 485 | 611 | 666 | 600 | 684 | 639 | 655 | 708 | 720 | 719 | 743 | 748 | 665 |
Nevezetességei
szerkesztésSzent Péter apostol tiszteletére szentelt kápolnája 2010 és 2016 között épült. Felszentelése 2017. június 29-én történt.
Kultúra
szerkesztésA település kulturális és művészeti egyesülete a KUD Banova Jaruga a helyi népdalok, néptáncok népszokások és népviselet ápolója és őrzője.
Oktatás
szerkesztésA településen alapiskola működik, melynek kihelyezett alsó tagozatai működnek Jamarice, Janja Lipa, Međurić és Zgjegovača településeken.
Sport
szerkesztésAz NK Strijelac Banova Jaruga labdarúgóklub a megyei másodosztályban szerepel.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztés- Kutenya város hivatalos oldala (horvátul)
- Kutenya község kulturális látnivalói (horvátul)
- Kutenya község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
szerkesztés- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- Kutenya város információs portálja (horvátul)
- Kutenya város információs portálja (horvátul)
- A kutenyai turisztikai iroda honlapja (horvátul)