Banyánfa

Banyánfa
	Banyánfa a léggyökereivel
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Eperfafélék (Moraceae);
Nemzetség-; csoport:	Ficeae;
Nemzetség:	Füge (Ficus); Tourn. ex L.
Alnemzetség:	Banyán (Urostigma);
Faj:	F. benghalensis;
Tudományos név
	Ficus benghalensis; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Ficus banyana Oken; Ficus cotoneifolia Vahl; Ficus cotonifolia Stokes; Ficus indica L.; Ficus karet Baill.; Ficus lancifolia Moench; Ficus lasiophylla Link; Ficus procera Salisb.; Ficus pubescens B.Heyne ex Roth; Ficus umbrosa Salisb.; Perula benghalensis (L.) Raf.; Urostigma bengalense (L.) Gasp.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Banyánfa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Banyánfa témájú médiaállományokat és Banyánfa témájú kategóriát.

A banyánfa vagy indiai füge (Ficus benghalensis) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A banyánfa eredeti előfordulási területe Dél-Ázsia, főleg: India, Banglades, Srí Lanka, Nepál, a Himalája keleti oldalai, továbbá Pakisztán, az Andamán-szigetek, a Laksadíva és a Maldív-szigetek.

Ezen területeken túl sok más helyre, így Floridába, Jamaicára, Mexikóba, az ausztráliai Queensland államba, valamint sok más szigetre betelepítette az ember.

Megjelenése

Ez a fafaj a fojtófügék egyike; vagyis csemeteként felkúszik egy gazdafára, illetve leereszkedik onnan, ha már a mag egy madár vagy kisemlős ürülékével a gazdafa ágán van, és miután benőtte azt, szó szerint elfogyasztja. A léggyökereit és szétterülő ágait messze kinyújthatja, néha akár 200 méteres távolságba is; ha ezek megfelelő helyet találnak, saját törzset növesztenek. Ennek a fának a magassága elérheti a 30 métert is. Levele bőrtapintású, elliptikusan ovális és 20-40 centiméter hosszú. A termése 1-2 centiméter átmérőjű, szár nélküli és a párosával nő a levél tövében. Megérve rikító vörös színű. A természetes élőhelyén az Eupristina masoni nevű darázs végzi a megporzását; emiatt a betelepített helyein ivartalanok a magvai. A gumiszerű nedve egyeseknél allergiát okozhat.

Képek

Források

Ficus benghalensis L. Plants of the World Online
Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum, Tomus II: 1059.
USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Ficus benghalensis in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.