Barátkeselyű

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 15.

A barátkeselyű (Aegypius monachus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Aegypius madárnem egyetlen élő faja.[1][2]

Barátkeselyű
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Óvilági keselyűformák (Aegypiinae)
Nem: Aegypius
Savigny, 1809
Faj: A. monachus
Tudományos név
Aegypius monachus
(Linnaeus, 1766)
Elterjedés
A barátkeselyű elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely   visszatelepített terület   kihalt
A barátkeselyű elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
  visszatelepített terület
  kihalt
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barátkeselyű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barátkeselyű témájú médiaállományokat és Barátkeselyű témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1833-ban, a Vultur nembe Vultur Monachus néven.[3]

Előfordulása

szerkesztés

Európában, Közép-Spanyolországban, a Baleár-szigeteken, Bulgáriában és Görögországban fészkel. Ázsiában az alacsony és középmagas hegységekben honos.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták. Az európai állománya állandó, Ázsiában délre vonul, eljut Szudánig.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

szerkesztés

Magyarországon rendkívül ritka kóborló.[5]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 100–110 centiméter, szárnyfesztávolsága 250–300 centiméter, 7500–12 500 gramm.[5] A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím. Feje csupasz, tollruhája sötétbarna.

 
A földön és a ...
 
levegőben

Életmódja

szerkesztés

Igazi dögevő, csak nagy ritkán zsákmányol mormotát, teknőst vagy gyíkot.

Szaporodása

szerkesztés

Fészkét a fák tetején, gallyakból készíti el. A fészekalja egyetlen tojásból áll, melyen 53-55 napig kotlik. A fiókáról további négy hónapig gondoskodnak a szülők.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 15600-21000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[5]

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  5. a b c Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

További információk

szerkesztés
Nézd meg a barátkeselyű címszót a Wikiszótárban!