Barabás Endre (pedagógus)

(1870–1945) pedagógus, pedagógiai és közgazdasági szakíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 29.

Barabás Endre (Középajta, 1870. március 5.Budapest, 1945. május 25.)[2] magyar pedagógus, pedagógiai és közgazdasági szakíró.

Barabás Endre
Született1870. március 5.[1]
Középajta
Elhunyt1945. május 25. (75 évesen)
Budapest III. kerülete
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaGesztesy Ilona
GyermekeiBarabás Endre
Barabás Piroska
Barabás Ilona
Barabás Mária
Barabás Levente
Foglalkozásapedagógus
pedagógiai szakíró
közgazdasági szakíró
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Barabás András és Orbán Terézia fia. Az első világháború előtt Marosvásárhelyen, majd a kolozsvári tanítóképzőben tanított, 1911-től a dévai tanítóképző igazgatója volt. A Kemény Zsigmond Társaság tagja. 1919-ben letartóztatták Nagyszebenben, majd kiutasították Romániából, ez után Budapesten helyezkedett el, miniszterelnökségi sajtócenzor, a Bocskai Társaság munkatársa, majd a Népies Irodalmi Társaság főigazgatói posztját töltötte be. Munkatársa maradt a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbségnek s román és német nyelvű testvérlapjainak.

Lugoson jelent meg szerzői név nélkül 1928-ban magyar és román nyelven Az erdélyi és magyarországi román egyházak és iskolák élete és szervezete a világháború előtt.[3] 1929-ben szintén Lugoson magyarul és németül A romániai magyar nyelvű oktatás első tíz éve: 1918-1928 című nagyobb tanulmánya szintén név nélkül, valamint több, névvel jegyzett kisebb közleménye. Az erdélyi román és magyar oktatásügy alapos ismerője volt; széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki népi származású tehetségek taníttatása érdekében. A romániai magyar oktatásügyről írott munkái forrásértékűek.[4] (Erdély statisztikája című kötetet is tévesen Barabásnak tulajdonítja a Pedagógiai lexikon i.m., de az Jakabffy Elemér munkája.[5]

Emlékezete

szerkesztés

A sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola Barabás Endre munkásságának tiszteletére róla nevezte el egyesületét, a civilszervezet neve: Barabás Endre Egyesület.[6]

Kötetei (válogatás)

szerkesztés

Közgazdasági leírásai

szerkesztés

Iskola- és oktatásügy

szerkesztés
  • Románia oktatásügye (Budapest, 1907)
  • Nagyenyed és a Bethlen-kollégium 1922-ben; összeáll. Barabás Endre
  • A Bethlen-kollégium alapítása és fennállása 300. évfordulójának megünneplése Nagyenyeden, 1922. október 8-9-én; összeáll. Barabás Endre, mindkettőt lásd Nagyenyedi album. Budapest, 1926
  • Az elszakított magyarság közoktatásügye (Berkes Józseffel, Csuppay Lajossal, Jancsó Benedekkel, Kornis Gyulával és Pechány Adolffal), Magyar Paedagógia Társaság, Budapest, 1927
  • A romániai tanítóképzés. Magyar Tanítóképző, 1930/3. sz. 149-154. p.
  • A falukutatás és a tanítók. Budapest, 1935
  • A magyar iskolaügy helyzete Romániában. 1918–1941. Kecskemét, 1944
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00946.htm, Barabás Endre, 2017. október 9.
  2. Halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 1008/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  3. Az erdélyi és magyarországi román egyházak és iskolák élete és szervezete a világháború előtt : Román források alapján / kiadja a "Magyar Kisebbség" Nemzetpolitikai Szemle. Lugos : "Magyar Kisebbség", [1928]. 65, [3] p.
  4. Életrajzának, munkásságának megjelentetését az 1981-es RMIL-ból kitiltotta a romániai cenzúra.
  5. Erdély statisztikája. A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Kiad. a "Magyar Kisebbség" Nemzetpolitikai Szemle. Lugos, 1923. 143 p. lásd Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA)
  6. Székelyhírmondó, 2010. november 1.
  7. Megyei monográfiák sorozatban