Barics Gyula

Barics Gyula (Bácsbokod, 1887. március 10. – Gyöngyös, 1929. október 10.) színész, énekművész.

Barics Gyula
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született	1887. március 10. Bácsbokod
Elhunyt	1929. október 10. (42 évesen) Gyöngyös
Foglalkozása	színész író
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Barics István és Schwóczer Mária fiaként született. 1905-ben lépett a színipályára és működött különböző vidéki színpadokon. 1913-ban Szatmáron játszott Heves Béla színtársulatában mint tenorista, amikor katonai szolgálatra hívták be. A város színügyi bizottsága erre ülést tartott, amelyen a szinigazgató kérésére elhatározták, hogy feliratot intéznek a honvédelmi miniszterhez, melyben kérik a minisztert, hogy a színház baritonistáját, Barics Gyulát, engedjék haza, illetve szabadságolják. 1923-ban az aradi színház tagja volt, ahol hosszabb ideig működött. Néhány operettje is színre került, az egyik, amelyet Czakó Pál és Kázmér Géza társaságában irt, 1922-ben szép sikert aratott a budai Várszínházban. 1923-ban az egyik estén, a Masa című oláhos színdarab előadása alkalmával tört ki rajta a dühöngő őrület, úgy, hogy az előadást abba kellett hagyni és őt kényszerzubbonyban szállítani be a kórházba. Barics tragédiája még Marosvásárhelyen kezdődött. Itt szerelmes lett Horváth Micibe, a ragyogó szépségű dívába, már úgy is volt, hogy megtartják eljegyzésüket, mikor megérkezett Róna és Horváth Mici az ő felesége lett. Már akkor észlelhetőek voltak Baricson a megzavarodottság jelei. Az őrület szimptómáival került a budapesti Moravcsik-klinikára. Két éven belül meggyógyult és a kórház vezetősége rendes fizetéssel gyógypedagógiai tanárként alkalmazta, beszédhibásokat és dadogókat tanított. Szabad idejében intenzív zeneirodalmi munkásságot fejtett ki. Halálát szívhűdés és kóros elmezavar okozta 42 éves korában.

Felesége, Gál Manyi, aki az aradi színház pénztárosnője volt, trafikot nyitott Aradon, majd 1934-ben kivándorolt Erdélyből. (A nővére ekkor már évtizedek óta Amerikában élt.)

Munkái

• Express-parthiek. Parodisztikus operett 3 felv. Bem. 1911. febr-ban, Nyitrán (Szabó Perenc társulatánál).
• Karvaly, társ. dráma 4 felv. Bemutató Aradon 1916. február.
• Ördögh báró, operett 3 felv. Társszerző : Czakó Pál és Kázmér Géza. (Szántó Mihály zenéjével). Bem. 1922. febr. 17-én, Várszínház.

Források

• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. II. kötet, 444. hasáb.
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Pesti Hírlap, 1913. január 8., 7. old.
• Barics Gyula bonvivánt megörült az aradi színpadon. Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. március 3., 2. old.
• Elcsendesült egy szinésztragédia. Székely Napló, 1925. október 18. 1. old.
• Erdélyi Lapok, 1934. február 17. 9. old.

További információk

• Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Bp., Teleki László Alapítvány, 1999.
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009.