Batizvasvári

Batizvasvári (románul: Oșvarău) hajdani falu Romániában, Szatmár megyében, az 1920-as években beolvadt Batiz községbe.

Batizvasvári
Közigazgatás
Település	Szatmárnémeti járás Batiz
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Batizvasvári Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 58″, k. h. 22° 56′ 17″47.8329033, 22.9381657

Fekvése

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északra, Batiz nyugati szomszédjában fekvő település.

Története

Az Árpád-kori település már a XIV. században fennállt, ekkor a Vasvári nemzetségé volt.

A település ura ekkor az e nemzetségből származó Vasvári Vitus, Károly Róbert király udvari káplánja volt.

1339-ben Vasvári Tamás volt birtokosa.

1392-ben a Vasvári család tagjai „határvillongásba” keveredtek a Meggyesiekkel, mely gyakran megújult.

1426-ban a Csarnavodayak nyertek birtokot Batizvasváriban.

1429-ben a Vasváriak és a Csernavodaiak panaszt emeltek a Meggyesiek ellen azok hatalmaskodásai miatt.

1548-ban Pálfalvai Buridu László, Remethey Lőrincz, Vecsey István, valamint Dobozi János, Csomay Jakab és Kákonyi Péter kaptak benne királyi adománnyal részt. Ekkor Dukaszegrét és Sárpataka is Vasvárihoz tartozott.

1550-ben Chiammy vagy Vasváry Jakab, Sárközi Miklós és Kákonyi Péter birtoka volt.3

1637-ben Viszocsányi Sándor, 1749-ben Eötvös Sándor, László és Imre kapott itt részbirtokot.

1810-ben a gróf Teleki, Eötvös, Kállay, Jakó és Félegyházi családé volt.

1836-ban Hám János, Kállay Leopold, báró Jósika, gróf Karaczay, Vásárhelyi, Nagy Jakó család volt birtokosa.

A XX. század elején Turczi Papp János birtoka volt.

A település határában említették GARANCS, mára már elpusztult falut is, és e tájon volt egykor Kisnémeti (Kysnemethy) és Baromlak puszta is.

Baromlak-puszta 1421-ben a Kaplon nemzetség birtoka volt.

1431-ben Báthory István országbíró erőszakkal elfoglalta, de a Károlyiak, Vetésiek és Bagossiak tiltakoztak a foglalás ellen.

1499-ben Maghy Pál kapott rá királyi adományt, a későbbi időkben azonban már nem található nyoma.

Batizvasvári a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott. 1910-ben 740 lakosából 624 magyar volt. 1920-ban Batiz településrésze lett.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.