Batthyány Boldizsár (alországbíró)

Németújvári Batthyány I. Boldizsár (fl. 1452–1520), alországbíró, szavóniai vicebán, a királyi tanács ülnöke, földbirtokos.

Batthyány Boldizsár és Benedek 1500. december 12-én Budán II. Ulászlótól kapott címere

Élete

Az ősrégi dunántúli nemesi németújvári Batthyány családnak a sarja. Apja Batthyány András (fl. 1438–1449), földbirtokos, anyja szerdahelyi Imreffy Veronika (fl. 1458). Az apai nagyszülei Batthyány Albert (fl. 1397–1434), földbirtokos, és thapsoni Anthymus Klára (fl. 1435–1453) voltak; Batthyány Albertné Anthymus Klárának az apja thapsoni Anthymus János (fl. 1368–1429), aki a Magyar Királyság alnádora 1408 és 1419 között, szlavón vice-bán és kőrösi ispán 1397-ben volt. Az anyai nagyszülei a Győr nemzetségbeli Szerdahelyi Imre (fl. 1411–1444), földbirtokos és a Gussics nemzetségbeli Korbáviai Katalin voltak. Leánytestvére Batthyány Krisztina (fl. 1495–1522), akinek a férje Keresztúri Miklós (fl. 1495–1419), földbirtokos. Apai nagynénje Batthyány Margit (fl. 1435–1465), akinek a férje Gerebeni Hermanfi István (fl. 1443–1453), földbirtokos, Grebeni Hermanfi László (fl. 1430-1490) a Magyar Királyság alnádorának a fivére.

Batthyány Boldizsár királyi aulicus 1475 és 1499 között, kőszegi királyi várnagy 1483 és 1490 között. 1492-ben szlavóniai adószedőként (dicator) működött, majd a király kétszer is boszniai (jajcai) bánná nevezte ki. Először 1493-tól három évig vezette Beriszló Ferenccel együtt Jajcát 1495-ig, másodszor, 1502/1503-ban azonban úgy látszik, hogy már nem vette át a parancsnokságot az oszmán hadaktól erősen szorongatott végvárban. A zavaros szlavóniai állapotok, a gyakran változó, sőt egymással szembenálló bánok közepette szinte ő képviselte az állandóságot.

II. Ulászló magyar király 1500. december 12-én címert adományozott Batthyány Boldizsárnak és Benedeknek, elsősorban Boldizsár követségek alkalmával és Jajca 1490. évi védelmében, valamint I. Mátyás magyar király szolgálataiban szerzett érdemeire tekintettel. 1501 és 1502 között a királyi tanács köznemesi ülnöke. 1506 és 1508 között ismét adószedő volt unokatestvére, alapi Batthyány Benedek kincstartó (Alapi András és Batthyány Margit fia) szolgálatában, majd 1508 őszétől 1517-ig Ernuszt János, majd Perényi Imre, később Beriszló Péter szlavóniai vicebánja, 1517-ben pedig ismét adószedő. Közéleti pályafutását 1518 és 1520 között alországbíróként fejezte be Újlaki Lőrinc országbíró mellett.

Házasságai és leszármazottjai

Első felesége Grebeni Hermanfi Ilona (fl. 1480–1505) kisasszonyt minden bizonnyal 1480. január 3. előtt vette el; a menyasszonynak az apja Grebeni Hermanfi László (fl. 1430–1490), a Magyar Királyság alnádora 1486. és 1490 között, szlavóniai vicebán 1467 és 1470, majd 1473 és 1475 között. Batthyány Boldizsár és Grereben Ilona frigyéből született:

• Batthyány II. Boldizsár (fl. 1491–1525), II. Lajos királyi kamarása (1520), földbirtokos. Hitvese: Mulner Katalin (fl. 1509), akinek a szülei a jómódú Mulner Erhard (fl. 1489-1516) budai polgár, a Krisztus Teste céh elöljárója (1516), és Baratin Zsófia, Baratin Lukács zágrábi püspöknek a húga voltak.
• Batthyány Ferenc (Buda, 1497. október 28. – Németújvár, 1566. november 28.) magyar főúr, katona, horvát bán (Horvátország, Szlavónia és Dalmácia országrészeké). Hitvese: nemes Svetkovics Katalin.
• Batthyány Perpetua. Férje: szerdahelyi Dersffy Miklós, földbirtokos.
• Batthyány Ágnes (fl. 1508–1526). Férje: a Both családnak a sarja, bajnai Both Ferenc (fl. 1492–1526), Szlavónia adószedője, hadvezér, földbirtokos, akinek az apja bajnai Both János (fl. 1481–1493), Dalmát Horvát és Tótország bánja 1493-ban, Illíria kormányzója, hadvezér, földbirtokos. Both Ferenc és Batthyány Ágnes fia: bajnai Both György (fl. 1508–†1552), zalai adószedő, hadvezér, földbirtokos.

Grebeni Ilona halála után Batthyány Boldizsár feleségül vette nagylucsei Dóczy Ilonát, később geresgáli Batthyány Margitot, és a negyedik felesége Kanizsai Klára lett.