Beöthy László (színigazgató)
Szlováni Beöthy László (Budapest, 1873. április 13. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. május 7.)[1] színigazgató, újságíró.
| Beöthy László | |
 | |
| 1915 körül | |
| Született | 1873. április 13. Budapest |
| Elhunyt | 1931. május 7. (58 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Blaha Sári |
| Szülei | Rákosi Szidi Beöthy Zsolt |
| Foglalkozása | színigazgató, újságíró, drámaíró |
| Halál oka | agyi érkatasztrófa |
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/1-1-29) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja
szerkesztésBeöthy Zsigmond költő unokája, Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Rákosi Szidi színésznő fia. ifjabb Beöthy Zsigmond színész bátyja. Első felesége Soldos Sárika, Blaha Lujza leánya[2] (ebből a házasságból született Zoltán fia, akit a szülők válása után nagyanyja, Rákosi Szidi nevelt fel). Második feleségével, Szvirák (Szwierák) Gizella Magdolnával 1900. augusztus 14-én kötött házasságot a 8. kerületben,[3] s tőle született 1903. január 3-án a Szidónia néven anyakönyvezett, később Beöthy Lídia néven rádióbemondóvá, színésznővé vált leánya.[4]
Életpályája
szerkesztés1891-ben újságíróként kezdte pályáját nagybátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál. 1898-ban az operettszínházként működő Magyar Színház igazgatója lett. 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Elsőként ő adta elő Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színműveit. 1903-ban megalapította a Király Színházat. Itt mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, amely 689 előadást ért meg. 1907-től újra átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. Amikor Kohner Adolf báró 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, az UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.-t, az Rt. elnöke Beöthy László lett. Az UNIO a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül magában foglalta az Andrássy úti Színházat, a Belvárosi Színházat és a Blaha Lujza Színházat is. 1924-ben az Uniónak főrészvényese és vezérigazgatója lett, ám az inflációs időkben a túlméretezett vállalkozás hamarosan tönkrement. Beöthy lemondott, majd 1925 tavaszán a tröszt csődbe ment és felbomlott. Ezután, 1926 és 1928 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Számos lapban jelentek meg versei, cikkei, novellái. Halálát agyvérzés okozta.
Főbb művei
szerkesztés- Két lány, egy legény (regény, Bp., 1895)
- A három Kázmér (bemutatta a Népszínház, 1896)
- Aranylakodalom (Rákosi Viktorral, bemutatta Magyar Színház, 1898)
- Kovácsné (bemutatta a Vígszínház, 1903)
- Béni bácsi (bemutatta a Vígszínház, 1903)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 814/1931. folyószáma alatt.
- ↑ Budapest, 9. kerületi házassági anyakönyv, 112/1897. (január 23.) szám. Az utólagos bejegyzés szerint 1900. február 17-én a „házasság felbontatott.” Familísearch.org.
- ↑ Budapest, 8. kerületi házassági anyakönyv 803/1900. szám. Familysearch.org
- ↑ Budapest, 8. kerületi születési anyakönyv 45/1903. folyószám. Familysearch.org
.jpg)
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 182–183. o.
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 135. o. ISBN 963-05-6410-6
További információk
szerkesztés- Színészkönyvtár
- Kellér Andor Bal négyes páholy című életrajzszerű regénye