Beck Hugó
Madarasi Beck Hugó (Baja, 1843. január 13. – Budapest, Terézváros, 1926. november 25.)[2] kúriai tanácselnök, jogász, író, Madarassy-Beck Nándor és Madarassy-Beck Miksa testvére. Beck Károly költő unokaöccse, Madarassy-Beck Gyula nagytőkés és Madarassy-Beck Marcell bankár unokatestvére. Fia Beck Lajos (1876–1953) politikus, szakíró.
| Beck Hugó | |
| Született | 1843. január 13. |
| Elhunyt | 1926. november 25. (83 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pollák Emília (h. 1873–1883) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésBeck Dávid és Berger Sarolta (1807–1880)[3] fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pesti és a bécsi egyetemeken tanult. 1865-ben jogtudori oklevelet szerzett, 1867-ben ügyvédi vizsgát tett. 1873. április 29-én elhagyta az izraelita vallást és az evangélikus vallásra tért át a Budapest-Deák téri templomban.[4] 1868 és 1892 között ügyvédként, illetve jogtanácsosként működött. 1892–1908 között a kúriai tanács bírája, 1908–1921 között a Kúriánál tanácselnök volt.[5] Ülnöke volt a szabadalmi tanácsnak és társelnöke a Magyar Jogász Egyletnek.
Felesége Pollák Emília (1843–1883) volt, Pollák Ignác és Naschitz Betti lánya, akivel 1873. április 30-án Budapesten kötött házasságot.[6]
Nagyobb művei
szerkesztés- Észrevételek a magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezetének a biztosítási ügyletet tárgyaló részére (1874)
- Az 1876. évi 27. t.c. hivatalos források alapján szerkesztve (1878)
- Törvényhozási reformok a biztosítási ügy terén (Budapest, 1890)
- Tanulmányok a biztosítási jogból (Budapest, 1891)
- Törvényjavaslat a magánbiztosítási vállalatokról (az igazságügyminiszter megbízásából (Budapest, 1894)
- A magán-biztosítási vállalatokról szóló törvényjavaslat (Budapest, 1896)
- Kereskedelmi jog (szerk., Budapest, 1905)
- Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (szerk., Budapest, 1906)
- A szabadalmi jogunk reformja (Budapest, 1909)
Műfordításai
szerkesztés- Beck Károly: Mater Dolorosa (Pest, 1864)
- Oeser: Az általános világtörténet vázlata (Pest, 1864)
- gr. Hunolstein: Mária Antónia levelezése (Pest, 1865)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ halotti anyakönyv
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 9/1927. folyószáma alatt.
- ↑ Berger Sarolta gyászjelentése (1880). (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ A Budapest-Deák téri magyar egyházközség keresztelési anyakönyve, 66/1873. folyószám.
- ↑ „Uj kuriai tanácselnökök”, Budapesti Hírlap, 1908. november 13., 12. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest-Deák téri magyar evangélikus házasságkötési akv. 14/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 97. o. Online elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I–V., Natura–Tellér Kft.–Heraldika, Budapest, 1990–1999
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Tolnai világlexikona. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
