Beck Vilma
(1810-1881) magyar származású brit írónő, ügynök
Beck Vilma (Magyarország, 1810. – Birmingham, Anglia, 1851. augusztus) írónő, besúgó.
| Beck Vilma | |
| Született | Horeczki Vilma 1810 nem ismert |
| Elhunyt | 1851 (40-41 évesen) Birmingham |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beck Vilma témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztés
Az ősi cseh Horeczky családból származott, amely magyarrá lett. A család a 16. században Nyitrán rendelkezett földbirtokkal, és házasodások révén nyert nemesi rangot.[1] Eredeti neve Horeczky Vilma.[2] Racidula néven volt ismeretes az 1848–49-es szabadságharcban, amikor kémként szolgált a magyaroknak – ugyanakkor az osztrák hadvezetésnek is jelentett.[3] A báró Beck nevet férje után vette fel; később elvált.
A világosi fegyverletétel után kivándorolt és Londonban telepedett le. Ott a titkosrendőrség szolgálatában is állt, de zsarolásai miatt elfogták és vizsgálati fogságba helyezték, ott is halt meg 1851-ben.
Munkái
szerkesztés- Personal adventures during the late war of independence in Hungary (angolul), London, 1850, két kötet, (Beck Vilma bárónő néven)
- Memoiren einer Dame während des letzten Unabhängigkeitskrieges in Ungarn (németül), London, 1851, (francia fordítását a párizsi Constitutionel 1851. február 18. – március 14. számaiban tette közzé)[4]
- Egy hölgy emlékiratai az 1848-49-iki magyar szabadságharczról, Miskolc, 1901, németről fordította: Halász Sándor
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben – Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998), Egy kémnő emlékiratai a szabadságharcról: Beck Vilma bárónő (1819?-1951), 188–237. o., 191. o.
- ↑ Beck Vilma báróné (Halász Sándor felsőbb leányiskolái tanár levele a szerkesztőségnek), Budapesti Hírlap, 1901, XXI. évf., 72. szám., 191. oldal
- ↑ Holch Gábor, Vajna Tamás: Az igazi Trebitsch? Magyar kalandorok anno HVG, 2009. május 15., 37-38. o. (online: Rózsa-Flores elődei: magyar kalandorok anno)
- ↑ Azt állították többen, hogy a nevezett munkát nem ő írta, sőt Smith Tolmin angol államügyész ismerte a szerző nevét is
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 98. o. Online elérés
- Beck Vilma. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- A mi Mata Harink (boldogsag.net, Nagy Jenő blogja, eredeti: VASARNAP.com, 2006. október 27.)
- 7. Az 1848/49-i magyar szabadságharc kémei (A hírszerzés és kémkedés a magyar hadviselés szolgálatában, 209–247. o.), In: Pilch Jenő (szerk.): A hírszerzés és kémkedés története, Franklin, Budapest, 1937
További információk
szerkesztés- T. Dénes Tamás: Fejezetek a titkosítás és a kémkedés történetéből, (idézi: HVG, 2009. május. 15)
