Belfast

	Belfast
; Belfast zászlaja	; Belfast címere
	Közigazgatási adatok
Ország	Egyesült Királyság
Országrész	Észak-Írország
Körzethívószám	28
Testvérvárosok	Lista Bonn; Hofej; Guadalajara;
	Népességi adatok
Teljes népesség	345 006 fő (2021. júl. 1.)
Népsűrűség	2,439 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	115 km²
Időzóna	GMT (UTC+0)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 54° 35′ 47″, ny. h. 5° 55′ 48″54.596389°N 5.930000°WKoordináták: é. sz. 54° 35′ 47″, ny. h. 5° 55′ 48″54.596389°N 5.930000°W
	Belfast weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Belfast témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az északír fővárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Belfast (egyértelműsítő lap).

Belfast (vagy írül Béal Feirste) az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa. Az ír Béal Feirste elnevezés jelentése: „a Farset torkolata”. A város ma a Lagan folyó torkolatánál fekszik (a Farset a föld alá került), a Belfast Lough nevű öbölben. Belfast lakossága 289 000 fő.

Éghajlata

Belfast (Newforge, 1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	7,9	8,3	10,2	12,4	15,4	17,9	19,7	19,3	17,1	13,6	10,3	8,2	13,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,2	2,1	3,5	4,7	6,9	9,8	11,7	11,5	9,6	7,0	4,2	2,3	6,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	90	65	78	65	63	67	66	86	77	98	96	92	944
Havi napsütéses órák száma	41	65	95	140	182	152	149	140	114	85	52	34	1247
Forrás: Met Office^[2]

Belfast (reptér, 1981–2010 , extrém: 1958– ) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	14,0	15,6	20,2	21,8	25,0	29,5	28,8	28,0	25,6	21,8	16,4	15,0	29,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	7,1	7,5	9,5	11,9	15,0	17,4	19,0	18,6	16,4	12,9	9,5	7,4	12,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	1,7	1,6	2,9	4,3	6,8	9,7	11,7	11,4	9,5	6,9	4,0	2,1	6,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−12,8	−11,1	−9,9	−5,1	−2,8	−1,2	2,2	2,3	−0,5	−3,0	−8,6	−14,9	−14,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	80	58	67	58	57	62	71	84	76	90	80	79	861
Havi napsütéses órák száma	50	71	103	153	198	168	151	142	120	91	59	46	1352
Forrás: Met Office^[3] NOAA (relative humidity and snow days 1961-1990),^[4] KNMI^[5]^[6]

A város története

Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A 14. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus ír nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban találjon munkát. Ebben az időben a város lakossága 10 évente megduplázódott. A katolikusok egyenjogúsítása és az ír függetlenségi törekvések felerősödése a várost irányító protestáns (angol) vezető réteget a szegényebb katolikusok ellen fordították.

Az első világháborút megelőző hadi készülődés gazdagságot hozott a hajóépítő üzemeknek, ahol nemcsak hadihajók, de tengerjáró luxushajók is készültek. Belfast dokkjaiban készült többek között a Titanic is. A háború után megalakult az északír állam, amely tovább súlyosbította a helyzetet a katolikusok és protestánsok között. Ekkor már mindennaposakká váltak az utcai összetűzések, villongások és pogromok. Az 1960-as években kezdődött katolikus polgárjogi tüntetéseket az állam sorra leverte, ezért az 1970-es évek elején a legszélsőségesebb republikánusok (IRA) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A városnak azon a részén, ahol a katolikus és protestáns negyedek találkoznak, állandóak lettek az utcai összetűzések és merényletek. Az akkor létesített hatalmas sorompók és szögesdrótok még a mai napig is láthatók Belfastban. Régebben éjjel-nappal katonai helikopterek járőröztek a város felett, de ma már jóval kevesebb katona és rendőr járőrözik az utcákon, amióta az 1990-es években beindultak a békefolyamatok.

2008-ra már Belfast békésebb várossá vált.

Látnivalók Belfastban

Bár a legtöbb háború elkerülte a várost földrajzi fekvése miatt, azonban a második világháború folyamán, 1941-ben heves bombatámadások érték az iparvárost. Ennek ellenére a város főbb látnivalói épségben maradtak.