Bellai Eszter

Bellai Eszter (Szigetvár, 1956. május 20. –) operaénekes (szoprán), a Győri Nemzeti Színház magánénekese, örökös tagja.

Bellai Eszter
Bellai Eszter magyar operaénekes, fotó: Fehér Alexandra
Született	1956. május 20. (68 éves) Szigetvár
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	operaénekes
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1977–1982)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Operaénekesi és tanári diplomáját 1982-ben Budapesten, a Zeneakadémián kapta. Énektanára: Sziklay Erika volt. Énektanulmányait Bécsben folytatta tovább, tanára: prof. Gerda Scheyrer volt.

1984-től a győri Kisfaludy Színház, később a Győri Nemzeti Színház tagja.

Vendégként a Magyar Állami Operaház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Színház, valamint a Pécsi Nemzeti Színház produkcióiban szerepelt. ] opera és operett gálaműsorokban fellépett a világ számos országában: Argentína, Franciaország, Belgium, Németország, Ausztria, Finnország, Mexikó, Izrael, Ausztrália, Olaszország. Brüsszelben együtt szerepelt Montserrat Caballéval 1986-ban Rossini: Semiramis című operájának koncertszerű előadásán, rádió- és lemezfelvételén. A karmester Sylvain Cambreling volt.

1996-tól állandó vendégként énekelt a Magyar Állami Operaházban. Először beugróként Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operájának címszerepében mutatkozott be, melyet Békés András rendezett. 1999-ben Kerényi Miklós Gábor rendezésében mutatták be a Pillangókisasszonyt (Pillangóasszony címmel), ekkor már felkérte az Operaház Cso-cso-szán szerepére, melyet éveken keresztül énekelt. 2007-ben műsorra tűzi a Budapesti Tavaszi Fesztivál Puccini Pillangókisasszony című előadását, melyben Bellai Eszter énekelte a címszerepet Láthatta még az Operaház közönsége Giuseppe Verdi Aida című operájának címszerepében is több alkalommal, Puccini Turandot című operájában Liù szerepében és Verdi Traviata című operájának címszerepében.

A Puccini Pllangókisasszony pécsi és operaházi címszerep-formálásáról - a magyar operajátszásban ritkaságnak számító módon - Kovács Attila zenei helytörténész készített zenés audiovizuális tanulmányt.

Az opera mellett számos nagyoperett primadonna szerepét is elénekelte. Kálmán: Csárdáskirálynő – Mexikó, Lehár: A víg özvegy – Ausztrália és Németország.

1996-ban Verdi- és Puccini-áriákkal önálló CD-je jelent meg Swinging sentiments – Szárnyaló szenvedélyek címmel.

A 2010-es évektől musicalekben is láthatják a nézők: Rodgers–Hammerstein: A muzsika hangja, Dan Goggin: Apácák.

Ma színházi szerepei mellett a Győri Nemzeti Színházban óraadó hangképző tanár a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézetében tanuló növendékek számára, akik a gyakorlatukat töltik a Színházban, valamint magánénekórákat tart ifjú tehetségeknek.

Magánélete

Sokgyerekes családba született, legfiatalabb lánygyermekként, Szigetváron. A Zeneakadémia elvégzése óta Győrben él. Férje: Dr. Czeiner Antal idegsebész, 1989 óta. Gyermekei: Réka (1981) és Márton (1990)

Főbb operaszerepei

• Pillangókisasszony: Cso-cso-szán
• Carmen: Micaela
• Bajazzók: Nedda
• Parasztbecsület: Santuzza
• A köpeny: Georgette
• Tosca: Tosca
• A trubadúr: Leonora
• Don Carlos: Erzsébet
• Nabucco: Abigél
• Traviata: Violetta
• Álarcosbál: Amelia
• Bohémélet: Mimi
• Otello: Desdemona
• Aida: Aida
• Bánk bán: Melinda
• Hunyadi László: Szilágyi Erzsébet
• Don Giovanni: Donna Anna, Donna Elvira.

Díjak, elismerések

• 1985-ben az Antwerpenben rendezett nemzetközi énekversenyen opera, dal és oratórium kategóriában egyaránt első helyezést ért el.
• 1994-ben megkapta a Szent László-díjat
• 1996-ban Szent István-díjjal ismerték el munkásságát.
• 2005-ben a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja lett.
• 2008-ban Szigetvár Városi Címerplakett kitüntetés adományozása
• 2010-ben neki ítélték oda a Győr Művészetéért díjat.
• 2021-ben
  • a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel, illetve
  • a Magyar Művészeti Akadémia Életút-díjával ismerték el munkásságát
• 2023-ban Életműdíj - Musica Hungarica kiadó

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Adatlapja a Győri Színház oldalán
• Adatlapja a Győri Színház oldalán