Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (rövidítve Belorusz SZSZK vagy Belorusszia) a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt, az uniót 1922-ben megalapító négy köztársaság egyike az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság mellett. Belorusszia (Ukrajnával és magával a Szovjetunióval együtt) az ENSZ alapító tagja volt 1945-ben.
| Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság | |||
Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка 1920. július 31. – 1991. december 25. | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Minszk | ||
| Terület | 207 600 km² | ||
| Hivatalos nyelvek | belorusz, orosz | ||
| Beszélt nyelvek | belorusz, orosz | ||
| Pénznem | szovjet rubel | ||
| Kormányzat | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
A Belorusz Szovjet Szocialista köztársaságot 1919. január 1-jén kiáltották ki a mainál sokkal kisebb területen. Fehéroroszország egyike volt a náci Németország által a második világháború idején megszállt szovjetköztársaságoknak. Önálló állammá 1991-ben vált a Szovjetunió széthullásával.
Hivatalos nevei:
- belaruszul Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка [БССР] Belaruszkaja Szaveckaja Szacijaliszticsnaja Reszpublika [BSZSZR]
- oroszul Белору́сская Сове́тская Социалисти́ческая Респу́блика [БССР] Belorusszkaja Szovjetszkaja Szocialisztyicseszkaja Reszpublika [BSZSZR]
Története
szerkesztésAz első világháborúig az ország mai területe az Orosz Birodalom része volt. 1918. március 25-én kiáltották ki a Fehérorosz Népköztársaságot, mely azonban német megszállás alatt álló bábállam volt, és hamarosan meg is szűnt a német kivonulást követően. 1919. január 1-jén megalakították a Beloruszok Szovjet Szocialista Köztársaságát. Nem sokkal ezt követően feloszlatták, területét beolvasztották az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság területébe, majd később a Litván–Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. Ez is rövid életűnek bizonyult, ennek a lengyel–szovjet háború vetett véget, mikor is a lengyelek elfoglalták. A háború 1921-es befejeződését követően a fehérorosz területeket felosztották Lengyelország, Oroszország és az újjá alakított Fehéroroszok Szovjet Szocialista Köztársasága között. Utóbbi a Szovjetunió egyik alapító tagja lett.
Az ország területén belül 1932 és 1935 között létezett a Lengyel Autonóm Körzet, Dzierzynszczyzna.
1939-ben a Szovjetunió az 1939-es lengyelországi támadás idején annektálta a lengyel irányítás alatt álló Nyugat-Belorussziát, és beolvasztotta az akkori Fehéroroszországba. Ennek egy részét később átadták a Litván SzSzK-nak.
A II. világháború befejezését követően Belorusszia képviseltethette magát az ENSZ Általános Bizottságában, s ezzel az ENSZ egyik alapító tagja lett.
Az 1991-es szovjet puccskísérletet követően a Legfelsőbb Belarusz Szovjet Tanács 1991. augusztus 25-én kikiáltotta a terület függetlenségét. A köztársaság nevét szeptember 29-én Belarusz Köztársaságra változtatták. 1991. december 8-án Oroszországgal és Ukrajnával közösen aláírta a belavezhai szerződést, melynek következtében a Szovjetuniót felváltotta a Független Államok Közössége.
Népessége
szerkesztésAz 1959-es szovjet népszámlálás eredményei szerint a következőképp alakult a köztársaság lakosságának összetétele:
Nemzetiségek (1959):
- fehéroroszok - 81%
- lengyelek - 16%
- ukránok - nagyjából 1%
- oroszok - <1%
Egyéb népcsoportok (1959):
- zsidók - nagyjából 1%
Legnagyobb városai:
Jegyzetek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztésDolmányos István: A Szovjetunió története II: 1917-1961. Budapest: ELTE BTK (egyetemi jegyzet). 1965.