Belovár-Kőrös vármegye

	Belovár-Kőrös vármegye
	; Belovár-Kőrös vármegye címere
	; Belovár-Kőrös vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Központ	Belovár
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	horvátok, szerbek
	Földrajzi adatok
Terület	5048 km²
	Térkép
	Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
	Domborzati térkép

Belovár-Kőrös vármegye (horvátul Bjelovar-Križevci, Bjelovarsko-križevačka županija, németül Komitat Bellau-Kreutz, szlovákul Bjelovarsko-križevatská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részében, a Dráva és a Száva között.

Földrajz

A vármegyét északról Varasd vármegye, keletről Somogy vármegye, délről Verőce és Pozsega vármegyék, nyugatról pedig Zágráb vármegye határolta. Legfontosabb folyója a Dráva volt.

Történelem

Belovár-Kőrös vármegye területét egészben vagy részben a magyarok a honfoglalás után viszonylag hamar megszállták, a pontos határok viszont nem ismertek, később a terület részben a magyar (Somogy), részben a szlavón vármegyerendszer része. A megye a 11. század végét követően jött létre Kőrös néven, Kőrös vára központtal. 1193-ban említik Curialis comes-ét, 1225-től vannak adatok ispánjairól, várjobbágyairól (köztük száznagyokról) és várnépéről. A 14. századra a környező várispánságokkal Szlavónia egyik nagy nemesi megyéjévé alakult.^[1]

1526, 1541 után a megye terület keleti része török uralom alá került, a nyugati a horvát bánság fennhatósága alatt maradt, a határ menti harcok elnéptelenítik. 1699 után felszabadul a török uralom alól és a Varasdi Határőrvidék megszervezésével újratelepítik a területet. A katonai határőrvidék polgárosításával 1868-tól Horvát–Szlavónország része. A vármegye területe 1918 után a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett, kivéve a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal északi oldalára eső mintegy egy km²-es területet. Miután 1991-ben Horvátország független lett, azóta a vármegye területe Horvátország része.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 332.592 személy volt, ebből:

253.687 horvát (76,27%)
44.533 szerb (13,38%)
14.224 magyar (4,27%)
4.235 német (1,27%)

Közigazgatás

A vármegye a következő nyolc járásra volt felosztva:

Alsógerzencei járás, székhelye Alsógerzence (horvátul Garešnica)
Belovári/Bélavári járás, székhelye Belovár (horvátul Bjelovar), rendezett tanácsú város
Csázmai járás, székhelye Csázma (horvátul Čazma)
Grobosinci járás, székhelye Grobosinc, (horvátul Grubišno Polje)
Kaproncai járás, székhelye Kapronca (horvátul Koprivnica), rendezett tanácsú város
Kőrösi járás, székhelye Kőrös (horvátul Križevci), rendezett tanácsú város
Kutenyai járás, székhelye Kutenya (horvátul Kutina)
Szentgyörgyvári járás, székhelye Szentgyörgyvár (horvátul Đurđevac)

Jegyzetek

↑ KMT

Források

↑ KMT: Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 373. o. ISBN 963 05 6722 9

[KMT_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] KMT

[1]