Belsőfülgyulladás
A belsőfülgyulladás (labirintitisz), más néven vestibularis neuritis[1][2] a belső fül gyulladása.[3] A vesztibuláris neuritisz nevét a vestibularis rendszernek otthont adó labirintusokról kapta, amelyek érzékelik a fej helyzetében vagy a fej mozgásában bekövetkező változásokat.[4] Ez azt eredményezi, hogy a világ forog, és halláskárosodást vagy fülzúgást is okozhat.[4] Előfordulhat egyetlen rohamként, rohamok sorozataként vagy tartós állapotként, amely három-hat hét alatt csökken. Hányingerrel, hányással és szem nystagmussal társulhat.
Belsőfülgyulladás | |
Főbb tünetek | gyulladás |
DiseasesDB | 29290 |
MedlinePlus | 001054 |
Az ok gyakran nem világos. Lehet vírus okozta, de bakteriális fertőzés, fejsérülés, extrém stressz, allergia vagy gyógyszeres reakció is okozhatja. Az érintettek 30%-a megfázott a betegség kialakulása előtt.[5] Ritka esetekben akár bakteriális, akár vírusos labirintitis maradandó halláskárosodást okozhat.[6] Úgy tűnik, hogy ez a bal és a jobb belső fül közötti neuronális bemenet egyensúlyhiányából adódik.[7]
Jelek és tünetek
szerkesztésA labirintitis fő tünetei a súlyos szédülés és szemtekerezgés. A vestibularis neuritis leggyakoribb tünete a szédülés, amely folyamatos fertőzés vagy trauma következtében alakult ki. A szédülésről azt gondolják, hogy a belső fül labirintusából származik. A gyors és nem kívánt szemmozgás (nystagmus) gyakran a forgómozgás helytelen jelzéséből adódik. A hányinger, a szorongás és az általános rossz közérzet gyakoriak az agy belső fülrendszeréből érkező torz egyensúlyi jelek miatt.[8] Egyéb gyakori tünetek közé tartozik a fülzúgás, a fülfájás és a fül teltségérzete.[9][10]
Okai
szerkesztésVannak, akik felső légúti fertőzésről (nátha) vagy influenzáról számolnak be, mielőtt a vestibularis neuritis tünetei jelentkeznének; másoknak nem lesznek vírusos tünetei a vertigo roham előtt.
A vestibularis neuritis egyes eseteit feltételezik, hogy a ganglion vesztibuláris gyulladása okozza az 1. típusú herpes simplex vírus által okozott fertőzést.[7] Ennek az állapotnak az oka azonban nem teljesen ismert, és valójában számos különböző vírus képes megfertőzni a vesztibuláris ideget.
Ezen struktúrák akut lokalizált ischaemiája szintén fontos ok lehet. Különösen gyermekeknél a vestibularis neuritist megfázás tünetei előzhetik meg. Az ok-okozati mechanizmus azonban továbbra is bizonytalan.[11]
Ezt a nyomásváltozások is előidézhetik, például repülés vagy búvárkodás közben tapasztaltak.[12][13]
Mechanizmusa
szerkesztésA vesztibuláris rendszerben három félkör alakú csatorna található, amelyek érzékelési jeleket adnak be.[14] Ezek a csatornák lehetővé teszik az agy számára, hogy érzékelje a forgó mozgást és a lineáris mozgás változásait.[15] Az agy ezután az érzékszervi bemeneti jeleket és a vesztibuláris rendszer vizuális bemeneti jeleit használja az egyensúly megőrzésére. A vestibulo-ocularis reflex folyamatos vizuális fókuszt tart a mozgás során, ami egyben a vesztibuláris rendszer feladata is.[15]
Kezelése
szerkesztésA vestibularis neuritis kezelése az októl függ. A szédülés tünetei azonban ugyanúgy kezelhetők, mint más vesztibuláris diszfunkciók vestibularis rehabilitációval.[16]
Fizikoterápia
szerkesztésA tipikus kezelések közé tartozik a fej- és szemmozgások kombinációja, a testtartás megváltoztatása és a gyaloglási gyakorlatok. Konkrétan az előírható gyakorlatok közé tartozik a szem egy adott célpontra szegezése a fej mozgatása közben, a fej jobbról balra mozgatása két egymástól jelentős távolságra lévő célpontnál, a séta, miközben a szemét egy adott célpontra szegezi, és a séta a szem tartása közben. egy adott célpontra rögzítve, miközben a fejet különböző irányokba fordítja.[17] A fej- és szemmozgások, a testtartási változások és a járás kombinációjának megismétlésének fő funkciója az, hogy ezzel az ismétléssel a perifériás vesztibuláris struktúrákból eredő diszfunkciók kompenzációs változásai elősegíthetők a központi vestibularis rendszerben (agytörzs és kisagy).[17]
A vesztibuláris rehabilitációs terápia rendkívül hatékony módja a labirinthitisből származó maradék szédülés lényeges csökkentésének vagy megszüntetésének.[18] A VRT úgy működik, hogy arra készteti az agyat, hogy a már meglévő idegi mechanizmusokat használja az alkalmazkodásra, a neuroplaszticitásra és a kompenzációra.[16] A vestibularis neuritis rehabilitációja hatékony és biztonságos kezelés a tünetek enyhítésére. A vestibularis neuritis rehabilitációja javíthatja a tüneteket vagy megoldhatja a tüneteket, ami egyéntől függ.[19]
A leggyakrabban használt rehabilitációs stratégiák a következők:[16]
- Tekintet-stabilitási gyakorlatok – a fej mozgatása egyik oldalról a másikra, miközben egy álló tárgyhoz rögzítik (a szemnek a fixálás elősegítése a fej forgatása közben, anélkül, hogy az elveszett csatorna vestibulo-ocularis reflexéből adna bemenetet). Ennek a gyakorlatnak a haladó előrehaladása az lenne, ha egyenes vonalban sétálnánk, miközben a fej elfordításával oldalról egymásra nézünk.
- Szoktatógyakorlatok – olyan mozdulatok, amelyek a tüneteket provokálják, és ezt követően csökkentik a negatív vestibularis reakciót ismétléskor. Ilyenek például a Brandt–Daroff gyakorlatok.
- Funkcionális újraképzés – beleértve a testtartás szabályozását, a relaxációt és az egyensúly edzést.
Ezek a gyakorlatok a vesztibuláris rendszer kihívásával működnek. A progresszió a fej vagy a fókuszpont mozgásának amplitúdójának növelésével, a mozgás sebességének növelésével és a mozgások, például a séta és a fej elfordításának kombinálásával történik.[20]
Egy tanulmány kimutatta, hogy azok a betegek, akik azt hitték, hogy betegségüket nem tudják kontrollálni, a leglassabban haladtak a teljes felépülésig, jóval a kezdeti vesztibuláris sérülés gyógyulása után.[21] A tanulmány feltárta, hogy az a beteg, aki jól kompenzált, az volt, aki pszichológiai szinten nem félt a tünetektől, és némileg pozitívan kontrollálta azokat. Nevezetesen, hogy a negatív hiedelmek idővel nagyobb mértékben csökkentek a rehabilitációval kezelt betegeknél, mint a nem kezelteknél. "A legfontosabb, hogy a kiindulási hiedelmek voltak az egyetlen jelentős előrejelzője a fogyatékosság változásának a 6 hónapos követés után."
Gyógyítása
szerkesztésA vestibularis neuritis általában önkorlátozó betegség. A gyógyszeres kezelés nem szükséges és nem is lehetséges. A glükokortikoidok hatását tanulmányozták, de nem találták, hogy jelentős mértékben befolyásolják a hosszú távú eredményt.[22]
Az antihisztaminokkal, például cinnarizinnel végzett tüneti kezelés azonban alkalmazható a vestibularis neuritis tüneteinek elnyomására, miközben az spontán visszafejlődik.[23] A proklórperazin egy másik gyakran felírt gyógyszer, amely segít enyhíteni a szédülés és a hányinger tüneteit.
Mentális zavarok
szerkesztésMivel a hangulati rendellenességek akadályozhatják a labirintitiszből való felépülést, a kezelés magában foglalhat bármilyen egyidejűleg előforduló szorongásos rendellenességet vagy depressziót is. A súlyos szorongásos epizódokat általában rövid távú benzodiazepin-terápiával kezelik.[24]
Prognózisa
szerkesztésAz akut labirintusgyulladásból való felépülés általában 1-6 hetet vesz igénybe, de nem ritka, hogy a maradványtünetek, mint például az egyensúlyzavar és a szédülés néhány hónapig tart.[21]
Az átmenetileg sérült belső fülből való felépülés általában két fázisból áll:
- Akut időszak, amely súlyos szédülést és hányást is magában foglalhat
- körülbelül két hét szubakut tünetek és gyors gyógyulás
Gyakorisága
szerkesztésA labirintitis évente körülbelül 35 millió embert érint (100 000 emberre számítva körülbelül 3,5 eset).[25] Jellemzően 30 és 60 év közöttieknél fordul elő,[25] és nincs jelentős különbség a férfiak és a nők előfordulási aránya között.[25] Az esetek 95%-ában a betegek egyetlen rohamot tapasztalnak, és teljesen felépülnek.[26] A vesztibuláris rehabilitáció statisztikailag szignifikáns növekedést mutatott a tünetek kontrollálásában a beavatkozás hiányához képest a vesztibuláris neuritisben szenvedőknél.[27]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ferri's Clinical Advisor 2016: 5 Books in 1. Elsevier Health Sciences, 735. o. (2015. november 26.). ISBN 9780323378222
- ↑ Hogue (2015. június 1.). „Office Evaluation of Dizziness.”. Primary Care 42 (2), 249–258. o. DOI:10.1016/j.pop.2015.01.004. PMID 25979586.
- ↑ Labyrinthitis (angol nyelven). National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
- ↑ a b (1990. október 1.) „Clinical Methods: The History, Physical, and Laboratory Examinations”. Annals of Internal Medicine 113 (7), 563. o. DOI:10.7326/0003-4819-113-7-563_2. ISSN 0003-4819.
- ↑ Greco (2014. november 26.). „Is vestibular neuritis an immune related vestibular neuropathy inducing vertigo?”. Journal of Immunology Research 2014, 459048. o. DOI:10.1155/2014/459048. PMID 24741601.
- ↑ NLM
- ↑ a b Marill: Vestibular Neuronitis: Pathology. eMedicine, Medscape Reference, 2011. január 13. (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
- ↑ „Table 1: The Single Nucleotide Polymorphisms in cathepsin B protein mined from literature (PMID: 16492714).”. DOI:10.7717/peerj.7425/table-1.
- ↑ Infections of the Inner Ear. Vestibular Disorders Association
- ↑ Inner Ear Infection (Labyrinthitis) Symptoms, Causes, Contagious, Treatment Cure (angol nyelven). MedicineNet. (Hozzáférés: 2021. február 28.)
- ↑ Keith A Marill: Vestibular Neuronitis. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ (1990. március 1.) „Clinical aspects of inflight incapacitations in commercial aviation”. Aviation, Space, and Environmental Medicine 61 (3), 256–60. o. PMID 2317181.
- ↑ Kennedy RS (1974. március 1.). „General history of vestibular disorders in diving”. Undersea Biomedical Research 1 (1), 73–81. o. [2010. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 4619861. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ Labyrinthitis. www.audiologicaldiagnostics.com. [2019. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ a b (2017. november 26.) „Germany”. International Journal of Health Care Quality Assurance 19 (4). DOI:10.1108/ijhcqa.2006.06219dab.003. ISSN 0952-6862.
- ↑ a b c Burton M. J. (2008). „Extracts from the cochrane library: Vestibular rehabilitation for unilateral peripheral vestibular dysfunction (review)”. Otolaryngology–Head and Neck Surgery 138 (4), 415–417. o. DOI:10.1016/j.otohns.2008.02.004. PMID 18359346.
- ↑ a b Walker (2009. január 1.). „Treatment of vestibular neuritis.”. Current Treatment Options in Neurology 11 (1), 41–5. o. DOI:10.1007/s11940-009-0006-8. PMID 19094835.
- ↑ „Vestibular Rehabilitation Therapy (VRT)”, Vestibular Disorders Association, 2011. december 27. (Hozzáférés: 2018. május 19.) (angol nyelvű)
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z):12
nevű lábjegyzeteknek - ↑ „Physical Therapy Rehabilitation”. [2019. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. október 29.) (angol nyelvű)
- ↑ a b Bronstein (2002. február 1.). „Visual and psychological aspects of vestibular disease”. Current Opinion in Neurology 15 (1), 1–3. o. DOI:10.1097/00019052-200202000-00001. PMID 11796943.
- ↑ Fishman (2011. május 1.). „Corticosteroids for the treatment of idiopathic acute vestibular dysfunction (vestibular neuritis)”. Cochrane Database Syst Rev (5), CD008607. o. DOI:10.1002/14651858.CD008607.pub2. PMID 21563170.
- ↑ Scholtz (2012. június 1.). „Comparison of the therapeutic efficacy of a fixed low-dose combination of cinnarizine and dimenhydrinate with betahistine in vestibular neuritis: a randomized, double-blind, non-inferiority study”. Clin Drug Investig 32 (6), 387–399. o. DOI:10.2165/11632410-000000000-00000. PMID 22506537.
- ↑ Solomon (2002. július 1.). „Chronic Dizziness.”. Current Treatment Options in Neurology 4 (4), 281–288. o. DOI:10.1007/s11940-002-0028-y. PMID 12036501.
- ↑ a b c Greco (2014. november 26.). „Is vestibular neuritis an immune related vestibular neuropathy inducing vertigo?”. Journal of Immunology Research 2014, 459048. o. DOI:10.1155/2014/459048. ISSN 2314-7156. PMID 24741601.
- ↑ Vestibular Neuritis (angol nyelven). Cleveland Clinic. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
- ↑ McDonnell (2015. január 13.). „Vestibular rehabilitation for unilateral peripheral vestibular dysfunction” (angol nyelven). Cochrane Database of Systematic Reviews 1, CD005397. o. DOI:10.1002/14651858.CD005397.pub4. PMID 25581507.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Labyrinthitis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |