Bencze Gyula (fizikus)
Bencze Gyula (Budapest, 1936. május 2. – Budapest, 2019. június 3.) magyar elméleti fizikus, tudományos ismeretterjesztő, a Wigner Fizikai Kutatóközpont professor emeritusa.[1]
Bencze Gyula | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1936 május 2.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 2019. június 13. (83 évesen)[2] Budapest[3] |
Ismeretes mint | fizikus |
Állampolgárság | magyar |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1954-1959) |
Doktorátusi tanácsadói | Mátrai Tibor |
Pályafutása | |
Szakterület | fizikus |
Kutatási terület | magfizika |
Tudományos fokozat | CSc. (1968) DSc. (1974) |
Szakmai kitüntetések | |
|
Életút
szerkesztésA Trefort utcai gyakorló gimnáziumban először Tarján Imre volt az osztályfőnöke. 1954-ben érettségizett, majd 1959-ben szerzett fizikus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Diplomamunkáját a KFKI spektroszkópiai osztályán készítette, témavezetője volt Mátrai Tibor és Marx Györgyné Koczkás Edit is. Tudományos pályájának meghatározó szakasza is a Központi Fizikai Kutatóintézetben kezdődött, innen is ment nyugdíjba. Széles körű nyelvtudása folytán számos szakmai konferencia aktív résztvevője, külföldi egyetemek meghívott kutatója lehetett. Szakterülete a magreakciók elmélete és a sok részecske szóráselmélet volt. Új egzakt integrálegyenleteket vezetett le az n-részecske tranzitoperátorokra minimális csatolás mellett (Bencze-egyenletek, 1973). Később két amerikai munkatársával ő dolgozta ki a kvantummechanika n-test problémájának precíz matematikai tárgyalását azonos részecskékre (1979-1982) mind a stacionárius, mind pedig az időfüggő formalizmus keretében[4][5]. Az általa bevezetett integrálegyenleteket később Edward F. Redish,[6] és a négytest-probléma speciális esetét tárgyaló ausztráliai Ian H. Sloan munkásságát is elismerve, azóta is BRS-egyenletekként tartja számon a szakma. A kandidátusi értekezését[7] 1968-ban, a fizikai tudományok doktora címet[8] pedig 1974-ben szerezte meg. 1980 és 1986 között tudományos igazgatóhelyettes volt az Intézetben. Aktívan küzdött az áltudományok ellen, meghonosította hazánkban az Amerikában megismert szkeptikus mozgalmat és tagja volt a Tényeket Tisztelők Társaságának. Jó humorát, kiváló íráskészségét sikerrel hasznosította a tudományos ismeretterjesztésben. Sok ismeretterjesztő cikket is publikált.[9]
Díjai, elismerései
szerkesztés- Selényi Pál-díj (1975)
- Jánossy Lajos-díj (1986)
- Akadémiai Díj (1988)
- Fizikai Fődíj (1992)
- Hevesi Endre-díj (1993)
- MTA Akadémiai Újságírói Díj (1999)
- Simonyi Károly-díj (2004)
- Eötvös József-koszorú (2008)
- Wigner Jenő-díj (2012)[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Staar Gyula (2016. május). „Bencze Gyula 80 éves!”. Természet Világa 147 (5), 216. o.
- ↑ a b Lévai Péter: Elhunyt Bencze Gyula (83) - Nekrológ. wigner.hu, 2019. június 21. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
- ↑ a b Mta köztestuleti tagok. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
- ↑ Bencze, Gyula, P.C. Tandy (1974). „Class of integral equations for the 𝑁-particle transition operators”. Phys Rev. C (16), 564. o. DOI:10.1103/PhysRevC.16.564.
- ↑ Gyula Bencze, C. Chandler (1982). „Time-dependent scattering theory for identical particles”. Phys Rev. C (25), 136. o. DOI:10.1103/PhysRevC.25.136.
- ↑ Edward Redish. (Hozzáférés: 2024. február 15.)
- ↑ Bence, Gyula. A deuteron optikai potienciál vizsgálata – Kandidátusi Értekezés. Hozzáférés ideje: 1968. január 26.
- ↑ Bencze, Gyula. A kvantummechanikai N-részecske szórásprobléma integrálegyenletei – Akadémiai doktori értekezése. Hozzáférés ideje: 1974.
- ↑ Bencze Gyula (2017). „Szólászabadság és/vagy tudomány”. Természet Világa 148 (92), 2. o.
Források
szerkesztés- Lévai Péter: Elhunyt Bencze Gyula (83) - Nekrológ. wigner.hu, 2019. június 21. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
- Bencze Gyula, A tudomány szabadsága kinek a a szabadsága? Magyar Tudomány • 2006/8 1008. oldal ISSN: 1588-1245,
- Bencze Gyula, Száz éve született Teller Ede, (alcím Teller Ede a magfizikus és a "megatonna-ember") Magyar Tudomány 2008/03 281. oldal
- Bencze Gyula, A kvantummechanika kitejesedése: a kvantum-szóráselmélet megszületése, Fizikai Szemle 2008/5 172. oldal