Benge (Horvátország)
Benge (horvátul: Šumarina) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pélmonostorhoz tartozik.
| Benge (Šumarina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Pélmonostor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31300 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 421 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 44″, k. h. 18° 34′ 52″45.779000°N 18.581000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 44″, k. h. 18° 34′ 52″45.779000°N 18.581000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benge témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésEszéktől légvonalban 25, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, Baranyában, a Drávaszög északi részén, Pélmonostor és Lőcs között, a magyar határ mellett és az Eszékről Magyarországra menő vasútvonal mentén fekszik.
Története
szerkesztésA falu területe már az őskorban lakott volt. A falutól északkeletre, a Karasicától délre fekvő Kleišće nevű enyhe magaslaton 2007-ben az autópálya építését megelőző leletmentő ásatások során a vaskori La Tène-kultúra kerámiái kerültek elő. A vaskori leletek mellett kis mennyiségű ókori téglát és középkori cseréptöredéket is találtak. [2] Ez alapján valószínűsíthető, hogy a középkorban is volt itt település, de ennek írásos nyoma nem maradt. Dénes József felvetette, hogy esetleg a harmadik katonai felmérés térképén Benge falutól délre, a „Stara Benge” névnél található négyszögletes terepalakzat lehet azonos az ősi Baranyavárral. [3]
Az első írásos adat a település létezéséről a török uralom idejéből való. Neve a benge növénynévből származik. Ez alapján feltételezhető, hogy magyarok alapították. Az 1591-es török adókönyvben „Beng” néven, 7 adózóval szerepel. [4] A térség 1687-ben a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól, de a harcok során elnéptelenedett. Ezt követően Boszniából érkezett katolikus sokácokkal telepítették be. 1712-ben már délszláv katolikusok lakták. A 19. század elején németekkel telepítették be, de továbbra is délszláv többségű maradt. Az első katonai felmérés térképén a település „Benga” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Benge” néven szerepel. [5]
1857-ben 371, 1910-ben 310 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1922-ben a délszláv közigazgatás a település nevét Bengéről Šumarinára változtatta. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1991-ben lakosságának 59%-a horvát, 17%-a szerb, 12%-a jugoszláv, 5%-a magyar, 2%-a német nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991 augusztusában a nemszerb lakosságnak menekülnie kellett a szerb csapatok elől. A menekültek csak 1997-ben térhettek vissza otthonaikba, ahol rögtön hozzáláttak az újjáépítéshez. A településnek 2011-ben 486 lakosa volt.
Népessége
szerkesztés| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 371 | 355 | 477 | 527 | 322 | 310 | 486 | 538 | 331 | 369 | 413 | 485 | 606 | 655 | 567 | 486 |
Gazdaság
szerkesztésA településen hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a kereskedelem képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei
szerkesztésMunkás Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomának építése 1984-ben indult és 2005-ben fejeződött be.
Sport
szerkesztésNK Šampion Šumarina labdarúgóklub
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Hrvatski arheološki godišnjak 4/2007.. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Dénes József naplója – Benge a régi Baranyavár?
- ↑ Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...48. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
szerkesztés- Pélmonostor város hivatalos oldala Archiválva 2020. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Hrvatski arheološki godišnjak 4/2007. Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Pélmonostor műemlékei (horvátul)
További információk
szerkesztés- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
