Benke József (színművész)

(1781-1855) magyar színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 19.

Laborfalvi Benke József (Kálnok, 1781. július 18.Diósgyőr, 1855. augusztus 15.) színész, színházigazgató, drámafordító. Laborfalvi Róza édesapja.

Benke József
Született1781. július 18.[1]
Kálnok
Elhunyt1855. augusztus 15. (74 évesen)[1]
Diósgyőr
Állampolgárságamagyar
GyermekeiLaborfalvi Róza
Foglalkozásaszínész
Színészi pályafutása
Aktív évek1804–1815
Híres szerepeiHamlet
SablonWikidataSegítség
Sírja a mindszenti temetőben

Élete és pályafutása

szerkesztés

Székely katolikus nemesi család leszármazottja. Eredetileg ügyvédnek készült, a nagyenyedi kollégiumban tanult, de már 1804-ben fellépett a kolozsvári színtársulatban. Mivel nem volt sikere, Bécsbe ment, hogy folytassa tanulmányait. Visszatérve Kolozsvárra színészként, színlapszerkesztőként és dramaturgként is alkalmazták. Főként klasszikus művek hős- és apaszerepeiben tűnt ki, például a Hamlet több férfiszerepét is játszotta. Foglalkozott színházelmélettel, de műfordítóként is dolgozott, többek között Schiller és Dumas műveit ültette át magyarra.[2]

Vándorszínészként járta az országot, Debrecenben, Szegeden, Pesten és Győrött is játszott, 1811-1815 között a társulat színigazgatója volt. Győrben különösen nagy sikerük volt és ebből az időszakból maradt fenn az első magyar nyelvű színlap, Dugonics András: Bátori Mária című színművének az előadásáról. Itt ismerkedett meg Katona Józseffel is. Benke volt az, aki Schenbach Rozáliát elindította pályáján és az ifjú színésznő az ő javaslatára változtatta nevét Széppataki Rózára.

1815 után felhagyott a színészettel, 1820 körül megházasodott és tanító lett. Egyik leánya, Benke Judit Laborfalvi Róza néven a magyar színjátszás egyik legnagyobb színésznőjévé vált.

Korának legműveltebb színészei közé tartozott. Öt nyelven beszélt, 20 drámafordítást készített és 162 dráma 182 szerepét játszotta el. Benke József 1855-ben halt meg Diósgyőrben. Földi maradványai 1882-ben kerültek a miskolci Mindszenti temetőbe, ahol síremléke a mai napig is áll.[3][4]

  • A theatrum tzélja és haszna, (1809)[5]
  • A Nemzeti Játszó Társaság története 1806-1810 (Magyar Játékszíni Almanach, 1810)[6]
  • A Pesten felállítandó magyar játékszínről (1832)[7]

Jókai Mórral való rokonsága

szerkesztés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Benke József
(1781–1855)
 
Rácz Zsuzsánna
 
 
 
 
 
Jókay József
(1781–1837)
 
Pulay Mária
(1790–1866)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fáncsy Lajos
(1809–1854)
 
Meszlényi Mária
(1813–1889)
 
Jeremiás Karolina
 
id. Lendvay Márton
(1807–1858)
 
Laborfalvi Róza
(1817–1886)
 
Jókai Mór
(1825–1904)
 
Nagy Bella
(1879–1947)
 
Jókay Károly
(1814–1902)
 
Jókai Eszter
(1816–1889)
 
Váli Ferenc
(1810–1882)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fáncsy Ilka
(1842–1904)
 
ifj. Lendvay Márton
(1830–1875)
 
 
 
 
 
Benke Róza
(1836–1861)
 
 
 
Rehrenbeck Szilveszter
(1819–1910)
 
Linzmajer Jozefa
(1822–1885)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jókai Róza
(1861–1936)
 
Feszty Árpád
(1856–1914)
 
Feszty Adolf
(1846–1900)
 
Feszty Gyula
(1854–1912)
 
Feszty Béla
(1868–1928)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Feszty Masa
(1895–1979)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01542.htm, Benke József, 2017. október 9.
  2. Magyar színészet a legrégibb időkben (A legöregebb színészek egyikének jegyzetei után) (magyar nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  3. Benke József (magyar nyelven). Magyar színházművészeti lexikon. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  4. Miskolc (magyar nyelven). www.c3.hu. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  5. MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET 1790–1873 (magyar nyelven). 1. AZ EURÓPAI ROMANTIKUS DRÁMA- ÉS SZÍNHÁZFELFOGÁS HATÁSA A MAGYAR FEJLŐDÉSRE. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  6. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  7. MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET 1790–1873 (magyar nyelven). III. VÁNDORSZÍNÉSZET – HARC AZ ÁLLANDÓ SZÍNHÁZÉRT (1809–1837). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. július 18.)

További információk

szerkesztés