Beregszászi-dombvidék

A Beregszászi-dombvidék a kárpátaljai Beregszászi járás valamint a Kárpátaljai-alföld legmagasabb része, amelynek abszolút magassága 220-365 méter között változik (legmagasabb pontja a Nagy-hegy, 365,7 m).

Beregszászi-dombvidék
A Beregszászi-dombvidék télen
Hely	Ukrajna, Kárpátalja,
Legmagasabb pont	Nagy-hegy (370 m)
Típus	dombság
Elhelyezkedése
Beregszászi-dombvidék Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″48.180277777778, 22.705833333333
Térkép

A Kárpátaljai-alföld területén szétszórva több, kisebb, különféle korú és eredetű vulkáni maradvány található. A Beregszászi- és a Kaszony-Bégányi-dombvidék a Kárpátaljai-süllyedék határain belül helyezkednek el, és főleg neogén idei vulkanogén felszínformákból állnak, amelyek 15 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A dombvidék hosszúsága eléri a 60 km-t, szélessége pedig a 25 km-t.

A Beregszászi-dombvidék és a Beregszász-Csap közötti sztratovulkánok sora – alsószarmatai riolitkupolák, lapos tetejű vulkanikus dombok, feldarabolódott felszín lejtők. A dombvidék kiterjedése északnyugat-délkeleti irányban 12-18 km, szélessége 3-10 km. A Beregszászi-dombvidék bazaltos andezitjei riolit (liparit) tufával, néhol argilittel vannak fedve. Ennek alapján a Beregszász környéki bázisos képződményeket a felső-bádenihez sorolják. A felső-bádeni üledékekre és bázisos vulkánitokra két szintben települt riolittufa illetve riolit dóm. A tufában helyenként szemmel láthatóan görgeteg terrigén üledékek, metamorfpalák és kvarc, Nagymuzsaly környékén az aljzat törmelékei találhatóak. A felső tufahorizont elsősorban a Beregszászi-dombvidék központi részén fejlődött ki, vastagsága 170-250 m között váltakozik, de Nagybégány környékén még ezt is meghaladja. A beregszászi Nagy-hegy területén szarmata tengeri fauna jelenik meg ebben a tufarétegben, vagyis a tufa lerakódása tengeri közegben ment végbe.

Részei

A Beregszászi-dombvidék területén több riolit dóm is megfigyelhető.

• Az első csoportban Beregszásztól északra öt ilyen riolit dóm látható:
  • Kerek-hegy,
  • Hosszú- hegy,
  • Sarok-hegy,
  • Csepka-hegy és
  • Ardói-hegy.

Magasságuk 100-150 m, alakjuk ovális. Mindegyik dóm anyagának folyásiránya, kivéve a Kerek-hegyen, szubmeridionális. A Kerek-hegy anyagának folyásiránya ezekre pontosan merőleges. Kialakulásukat a területen lévő szubmeridionális törésvonalakhoz kapcsolják.

• A második csoport Beregszásztól délre fekszik:
  • az erősen erodálódott Kis-hegy és az
  • Aranyos-hegy.

A vulkáni anyag itt keresztirányú törésvonalakhoz köthető.

• A harmadik csoport Beregszásztól 8 km-re keletre van:
  • a Hajas-hegy,
  • a Szőlős-hegy,
  • a Várna-hegy és a
  • Pelikán-hegy.

Források

• Izsák Tibor: A Beregszászi járás természetföldrajza (Beregszász, 2007)
• Заставецька О. В. (та ін.): Географія Закарпатської області. Підручники & посібники (Тернопіль, 1996)
• Rácz Béla: Nyersanyag-gazdálkodás a Beregszászi-dombvidék paleolit településein, Gesta : fiatal miskolci történészek folyóirata, 2010. 9. évf. 30-39. old. [1]