Berepülés

A berepülés általában kísérleti légi járművel vagy nagyjavítás után végrehajtott olyan repülés, melynek során a légi jármű üzemképességi fokának, műszaki paramétereinek meghatározását végzik. A berepülést speciálisan kiképzett berepülőpilóta végzi.

A berepülés során vizsgálni kell:

• a motor vagy hajtómű fel- és leszállási teljesítményét
• a repülőgép legnagyobb emelkedési sebességét
• a repülőgép stabilitását és kormányozhatóságát
• a legnagyobb vízszintes repülési sebességet
• az átesési sebesség értékét
• a dugóhúzóban való viselkedést
• az üzemanyag-fogyasztást
• a legnagyobb repülési távolságot
• a motor vagy hajtómű viselkedését különféle repülési helyzetekben
• a motor vagy hajtómű hűtési rendszerének működését
• a rádió és a navigációs berendezés működését
• a repülőgép műszer-, oxigén-, és fegyverzeti rendszereinek működését

A berepülés során a repülőgépet különféle magasságokon a legnagyobb vízszintes repülési sebességre kell felgyorsítani, ez a repülőgép egyik legfontosabb mutatója. A berepülőpilóta vízszintes mérőszakaszokat repül; a vízszintes repülést a repülőgép felgyorsítása és az állandósult sebesség elérése után „teljes gázzal” járatott motorral hajtja végre. A mérés során pontosan vízszintesen kell repülni, ettől való látszólag kis eltérés is jelentős hibát jelenthet a mérésben. Általában a teljes gázadás után a vízszintes repülés időtartamának legalább 5 percnek kell lennie. A gyorsulásmentes, állandósult üzemviszonyok mellett legalább 2 percig kell repülni.

Más jelentés

Idegen légi járműnek egy adott ország légterébe való, engedély nélküli behatolása.

Források

• Szabó József (főszerk.): Repülési lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-05-6207-3