Humboldt Egyetem

egyetem Berlinben, Németországban
(Berlini Egyetem szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 10.

A Berlini Humboldt Egyetem (németül: Humboldt-Universität zu Berlin) Berlin legnagyobb, legrégebbi, s Németország egyik legjobb, legelismertebb egyeteme, mely 28 Nobel-díjast adott a világnak.[1]

Humboldt Egyetem (Humboldt-Universität zu Berlin)

Az egyetem épülete Alexander von Humboldt szobrával
Az egyetem épülete Alexander von Humboldt szobrával
Alapítva1810
AlapítóWilhelm von Humboldt
NévadóWilhelm von Humboldt
HelyNémetország, Berlin
Korábbi neveiUniversität zu Berlin
Friedrich-Wilhelms-Universität
Universität unter den Linden (nem hivatalos)
Típusnyilvános egyetem
Oktatók száma419
Tanulólétszám36 232 (2022)
Hallgatói létszám30 061
RektorJulia von Blumenthal (2022. október 1. – )
Tagság
  • Verein zur Förderung eines Deutschen Forschungsnetzes
  • German Rectors' Conference
  • German University Sports Federation
  • Confederation of Open Access Repositories
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • Informationsdienst Wissenschaft
  • Kommunaler Arbeitgeberverband Berlin
  • German Universities Excellence Initiative
  • Berlin University Alliance
  • Német–francia Egyetem
  • arXiv
  • German National Research Data Infrastructure (NFDI) e.V.
  • ORCID
  • Networked Digital Library of Theses and Dissertations
Elérhetőség
CímUnter den Linden 6
10099 Berlin
Elhelyezkedése
Humboldt Egyetem (Berlin)
Humboldt Egyetem
Humboldt Egyetem
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 05″, k. h. 13° 23′ 37″52.518075°N 13.393686°EKoordináták: é. sz. 52° 31′ 05″, k. h. 13° 23′ 37″52.518075°N 13.393686°E
Térkép
A Humboldt Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Humboldt Egyetem témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés
 
Az egyetem 1850-ben

A liberális porosz oktatási reformer és nyelvész, Wilhelm von Humboldt kezdeményezésére létesült Berlin első egyeteme 1810-ben, III. Frigyes Vilmos idejében – Universität zu Berlin, azaz Berlini Egyetem néven. Már alapításakor az oktatást és a kutatást eggyé ötvöző egyetem mintája volt.

1828-ban már Friedrich-Wilhelms-Universität néven volt ismert – az egyetem ugyanis felvette az alapító király nevét, s használta egészen 1946-ig.

1949 óta használatos a Humboldt-Universität zu Berlin név, melyet a két híres Humboldt (Alexander von Humboldt, Wilhelm von Humboldt) után kapott.

Az alapítás

szerkesztés

Az intézmény 1810-ben nyitotta meg kapuit, 256 diákkal és 52 tanárral. Kezdetben jogi, orvostudományi, filozófiai és teológiai kar működött. Az egyetem első rektora egy filozófus volt, Johann Gottlieb Fichte.

A bővítés

szerkesztés
 
A Humboldt 1900-ban

A Humboldt Egyetem reformokkal próbálta megváltoztatni Poroszország oktatási rendszerét. Több kar is indult ennek érdekében, pl.: filológia és történelem, valamint a természettudományi, Alexander von Humboldtnak köszönhetően.

1821-ben erdészeti kar is indult, azonban ezt átvette a később alakuló Fachhochschule Eberswalde. A neves kutatók, mint például a vegyész August Wilhelm von Hofmann, a fizikus Hermann von Helmholtz, vagy a matematikus Ernst Kummer, Leopold Kronecker és Karl Weierstrass is hozzájárultak ahhoz, hogy a Humboldt nemzetközi hírnévre tegyen szert.

Már nem volt elég az Unter den Lindenen álló épület, létrejött a Charité, a Pépinière, valamint az orvosi-sebészeti kollégium.

A náci Németországban

szerkesztés
 
Az egyetem 1938-ban

A náci hatalomátvétel után megkezdődött a zsidó diákok és tudósok felkutatása és rágalmazása. A zsidó tanárokat bojkottálták, a hallgatóik nem egyszer fizikailag is bántalmazták őket. Valamint azokat is üldözték, akik szembefordultak a nemzetiszocializmus eszméjével. A zsidó írók könyveit egyszerűen elégették. Nagyon sok zsidó professzor diplomáját visszavették.

Az egykoron dicső egyetem ez idő tájt szégyenletes körülmények között működött. A Berlint ért súlyos bombázások a második világháborúban az egyetem épületét sem kímélték: súlyos károkat szenvedett.

Az NDK idején

szerkesztés
 
1964-ben

A második világháború után Berlint négy megszállási övezetre osztották, s az egyetem így a Szovjetunió megszállási zónájába került. Ügyeltek arra, hogy ne újraindítsák az egyetemet, hanem új egyetemet hozzanak létre: így alakult meg 1949-ben a Humboldt-Universität zu Berlin, Az egyetem az állam ellenőrzése alá került.

A Humboldt a legnagyobb egyetem volt az NDK területén, 1990-ben mintegy 150 ezer tanuló tanult itt. Nagyon sok nemzetközileg elismert professzor tanított az intézményben.

Az egyetem ma

szerkesztés
 
Az egyetem napjainkban

A rendszerváltást követően az egyetemet jelentős változások érték, szinte teljesen átalakult. Az újraegyesítés miatt négy nagy egyetem működött Berlinben, ezért megpróbálták a tanterveket összeegyeztetni.
1994 óta az egyetemnek tizenegy kara van, körülbelül 300 ingatlanban. Körülbelül 170 partneriskolája van szerte a világon.

A Humboldt Egyetem jelenleg tizenegy karra oszlik, ezek pedig a következők:

  • jogtudományi
  • mezőgazdasági és kertészeti
  • I. számú természettudományi (fizika, biológia, kémia)
  • matematika és II. számú természettudományi (matematika, számítástechnika, pszichológia és földrajz)
  • Charité – Berlini Orvostudományi Egyetem (a Freie Universität Berlin és a Humboldt közös kara)
  • I. számú bölcsészettudományi (filozófia, történelem, könyvtári és informatikai kar, európai etnológia)
  • II. számú bölcsészettudományi (német irodalom, német nyelv és nyelvészet, nordisztika, anglisztika-amerikanisztika, romanisztika, szlavisztika, klasszika filológia)
  • III. számú bölcsészettudományi (társadalomtudományi, ázsiai és afrikai tanulmányok, kultúra és művészetek)
  • IV. számú bölcsészettudományi (oktatás, rehabilitációs tanulmányok, sporttudomány)
  • hittudományi
  • gazdaságtudományi
  1. '200 éves a berlini Humboldt Egyetem'. [2010. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 10.)