Berlini főegyházmegye
A berlini püspökséget 1930-ban, a porosz konkordátum után alapította meg XI. Piusz pápa. Központja a Bebelplatzon álló és Sziléziai Hedvignek szentelt Szent Hedvig-katedrális.
| Berlini főegyházmegye | |
 | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Németország |
 é. sz. 52° 30′ 57″, k. h. 13° 23′ 41″52.515800°N 13.394700°E | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 31 200 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 5 934 909 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 412 700 |
| További jellemzők | |
| Egyház | katolicizmus |
| Jogelőd | Roman Catholic Diocese of Berlin |
| Alapítás ideje | 1994. június 27. |
| Székesegyház | Szent Hedvig-katedrális |
| Vezetése | |
| Térkép | |
 | |
| Berlini főegyházmegye | |
| Honlap | |
| Berlini főegyházmegye weboldala Berlini főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini főegyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A jelenlegi főegyházmegye területén a 10. századtól négy püspökség osztozott:
ezeket azonban a reformáció felszámolta.
Számottevő katolikus kisebbség a térségben csak a 18. században alakult ki, amikor Berlinbe tömegesen települtek be katolikusok, főleg a háború sújtotta Felső-Sziléziából.[1] Szervezett katolikus hitéletre 1747-től nyílt lehetőség, amikor II. Frigyes porosz király — a vallási tolerancia szimbólumaként — engedélyezte Berlinben egy katolikus templom (a későbbi Szent Hedvig katedrális) építését.
A Berlin környéki katolikusok lelkipásztori életét 1821-től több mint száz éven át, a Berlini püspökség megszervezéséig a Boroszlói főegyházmegye brandenburgi és pomerániai püspöki delegatúrája irányította. Az egyházmegye formálisan Németország és Berlin kettéosztottságának évtizedeiben is megőrizte egységét, ám ezt a gyakorlatban csak a közös főpásztor szimbolizálta. Németország újraegyesítése után a hosszú idő után ismét fővárossá lett Berlin egyházi egyesítését és újraevangelizálását Georg Sterzinsky bíboros (1936–2011; 1989–1994-ben berlini püspök, 1994-től 2011-ig berlini érsek[2]) végezte el.
A püspökséget a Szentszék 1994-ben érsekséggé szervezte át; Berlinen kívül hozzá tartozik Brandenburg és Elő-Pomeránia legnagyobb része is. Kereken száz egyházközsége van 393 ezer hívővel (2011-es adat). Közülük 316 ezer berlini. Plébániáin több mint kétszázhúsz egyházmegyés és szerzetes pap, illetve állandó diakónus dolgozik.
Szomszédos egyházmegyék
szerkesztés- Magdeburgi egyházmegye (délnyugat)
- Hildesheimi egyházmegye (nyugat)
- Hamburgi főegyházmegye (északnyugat)
- Szczecin-Kamieńi főegyházmegye (északkelet)
- Zielona Góra-Gorzówi egyházmegye (kelet)
- Görlitzi egyházmegye (délkelet)[3]
