Betty Carter
Betty Carter, (Lorraine Carter v. Lorene Carter) (Flint, 1929. május 16. vagy 1930. május 16. – Brooklyn, 1998. szeptember 26.) amerikai Grammy-díjas dzsesszénekesnő.
| Betty Carter | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Lillie Mae Jones |
| Becenév | Bebop Betty |
| Született | 1929. május 16.[1] Flint[2] |
| Elhunyt | 1998. szeptember 26. (69 évesen)[3][4] Brooklyn |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Híres dal | Beware My Heart Baby, It's Cold Outside (Betty Carter and Ray Charles) |
| Hangszer | |
| Díjak |
|
| Tevékenység |
|
| Kiadók |
|
| Betty Carter weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Betty Carter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Valójában csak egyetlen dzsesszénekes létezik, Betty Carter.
Pályakép
szerkesztésZongorázni Detroitban kezdett, bár szülei azt nem támogatták. 16 éves korában az aztán inkább énekelést választotta. A Detroitban fellépő Dizzy Gillespie Big Banddel, majd Charlie Parkerrel is fellépett. Ezután Lionel Hampton szerződtette zenekarába. Példaképe Sarah Vaughan volt. Igen gyakran akart scattelni, ami konfliktusokhoz vezetett. Hampton hét ízben rúgta ki a zenekarból, majd mindig visszavette, mert egyedűlálló tehetsége egyszerűen nélkülözhetetlen volt.
Végül csak megvált a big bandtől.
Sokan figyeltek rá, így King Pleasure és Miles Davis is. Ray Charlesszal 1960-ban számos duettet énekelt. Ray Charles dzsesszes, soul-, gospel- és blues karakterű stílusa igen közel állt hozzá.
Az 1960-as évelben sem adta meg magát a pophullámának, inkább a gyerekeit nevelte. Házassága tönkrement, nagyjából elfeledték. Ekkor önálló lemezcéget alapított és triókísérettel lépett fel – váratlan nagy sikerrel.
A zenei világ lassan fogadta az emberi hang hangszerként való használatát. Ennek egyenes következménye Bobby McFerrin és Kurt Elling megjelenése a dzsesszben.
Lemezek
szerkesztés- 1955: Meet Betty Carter and Ray Bryant
- 1956: Social Call
- 1958: Out There with Betty Carter
- 1960: The Modern Sound of Betty Carter
- 1961: Ray Charles and Betty Carter
- 1963: 'Round Midnight
- 1964: Inside Betty Carter
- 1970: At the Village Vanguard
- 1975: Finally, Betty Carter
- 1975: Round Midnight
- 1976: Now It's My Turn
- 1976: What a Little Moonlight Can Do
- 1976: The Betty Carter Album
- 1979: The Audience with Betty Carter
- 1982: Whatever Happened to Love?
- 1987: The Carmen McRae – Betty Carter Duets
- 1988: Look What I Got!
- 1990: Droppin' Things
- 1992: It's Not About the Melody
- 1993: Feed the Fire
- 1996: I'm Yours, You're Mine
Díjak
szerkesztés- Grammy-díj: 1990
- Öt alkalommal jelöltje volt.
- National Medal of Arts (NEA) (1997)
További információk
szerkesztésForrások
szerkesztés- https://www.britannica.com/biography/Betty-Carter
- https://www.allmusic.com/artist/betty-carter-mn0000048908/biography
- https://papageno.hu/featured/2020/01/a-jazzenekesno-aki-semmilyen-kompromisszumra-nem-volt-hajlando/ (magyarul)
- https://cultura.hu/kultura/betty-carter-a-jazz-first-ladyje/ (magyarul)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://adp.library.ucsb.edu/index.php/mastertalent/detail/307438/Carter_Betty
- ↑ Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ https://en.wiki.x.io/wiki/Betty_Carter#cite_note-bauer-2
