Biharvajda

Biharvajda falu Romániában, Bihar megyében.

Biharvajda (Vaida)
A biharvajdai templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Biharfélegyháza
Rang	falu
Községközpont	Biharfélegyháza
Irányítószám	417239
SIRUTA-kód	29145
Népesség
Népesség	404 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	469
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 21° 59′ 41″47.252795, 21.99477
Biharvajda weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Bihar megyében, az Érmelléki hegyek alatt a Berettyó és a Székelyhidi vasútvonal mentén fekvő település.

Története

Biharvajda nevét az írott források 1285-ben említik először.

Az 1300-as évek elején püspöki birtok volt.

1475-ben a korabeli oklevelekben nevét Woywoda néven írták.

Az 1800-as évek első évtizedeiben a Dobozy család volt a település birtokosa, aki a faluban két kúriát is építtetett.

Az 1900-as évek elején pedig Beck Henrik-et írták a település nagyobb birtokosának.

Biharvajda a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott

Az 1913-as népszámláláskor 765 lakosából 733 magyar, 31 román volt, ebből 42 római katolikus, 645 református, 40 görög ortodox volt.

A falu Bihardiószeg községéhez tartozott, egészen 2003. április 14-éig, amikor Biharfélegyháza önállósult, és hozzá csatolták Biharvajda és Félegyházi Újtelep falvakat.

Nevezetességek

• Református temploma - régi, egyes részei még az ősi egyházból valók. Valószínűleg a 12. században, de mindenképpen a tatárjárás előtt épült. Ennek a korai templomnak a bővítése, a 13. század folyamán folytatódott. A ma álló templom felépítésére 1807-től kezdve gyűjtöttek pénzt a hívektől, de a munkálatok évtizedekig elhúzódtak. A templom 1999 karácsonyán a lángok martalékává vált.Az újjáépítô munkához 2000. június 1-jén fogtak hozzá, így egy év múltán június 4-én ismét megszólaltak az új vajdai harangok.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.