Bistrica (Prijedor)

falu Bosznia-Hercegovinában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 26.

Bistrica (szerbül: Бистрица), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Bistrica
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség939 fő (2013)[1]
Népsűrűség26,3 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület35,68 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 54′ 44″, k. h. 16° 58′ 29″44.912200°N 16.974700°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 44″, k. h. 16° 58′ 29″44.912200°N 16.974700°E
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 23, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 20, közúton 23 km-re délkeletre, 200 – 450 méteres tengerszint feletti magasságban, a Bistrica-patak felső folyása mentén fekszik. Több településrészből áll. Területén áthalad a Prijedorból Banja Lukára vezető főút.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 1329 927
Bosnyák 2 0
Horvát 0 3
Jugoszláv 11 0
Egyéb 4 9
Összesen 1346 939

Története

szerkesztés

A Crkveni-patak feletti magaslaton található régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskorban lakott volt. Az itteni erődöt feltehetően a késő bronzkortól a római korig folyamatosan használták.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 105 háztartása és 653 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 145 háztartást, 1128 ortodox, 1 muszlim és 7 katolikus lakost találtak.[6]

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 161 háztartása és 1087 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A Kozaracban állomásozó usztasa egység 1941. július 31. és augusztus 2. között a Kozaraci közösség helyén tömegesen mészárolta le a Prijedori körzet 13 falujából származó lakosságot. Azon a napon Babići, Balte, Bistrica, Dera, Gornji Garevci, Jaruge, Kamičani, Kozarac, Lamovita, Petrov Gaj és Trnopolje falvakból 172 szerbet öltek meg a közösség helyén. Az áldozatok száma, akikről van névadat, nem végleges.[8]

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

szerkesztés
  • A temető közepén áll a település ortodox temploma
  • Raspavljena gradina – őskori és római kori erőd maradványai. A maradványok egy 120x50 méteres platón, a Crkveni-patak feletti magaslaton találhatók. Az erődöt a könnyebben hozzáférhatő északi oldalon magas sánc és árok, a plató hosszában pedig védőfal védte. A plató közepén található bevágás feltehetően a római korból származik. Az erőd építésének korát a késő bronzkorra, vagy a vaskorra teszik és még a római korban is használatban volt.[4]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
  8. Календар Покоља: 31. јул 1941 и 1942, дан када су почињени многобројни злочини над Србима. jadovno.com . (Hozzáférés: 2024. október 24.)

További információk

szerkesztés