Bodrog-alsóbűi rovásfelirat

Az eddigi legkorábbi székely-magyar rovásfeliratot 1999. március 24-én találta a Somogy megyei Bodrog falu határában folyó ásatásban találta Magyar Kálmán régész.^[1] A lelet 900 körüli, amely egy agyagfúvóka részlete. A lelet helyén a középkorban Bő falu állt, jelenleg pedig Alsó-Bű puszta található ott. Róna-Tas András akadémikus szerint ez a lelet fontos láncszem a kelet-európai írások és a székely írás között. Gömöri János, az MTA Ipartörténeti Bizottságának titkára szintén megvizsgálta a leletet. Erdélyi István régész-történész kimutatta, hogy a fújtatócső felületén lévő jelek ujjkörmök lenyomata.^[2] A lelet mérete 6,2 cm × 4,2 cm, vastagsága: 1,2 cm.

Olvasat és viták

Vékony Gábor régész fejtette meg először a feliratot, az általa adott olvasat: „fúnák”.^[3] Azonban ezt a nyelvészek kritizálták.^[4] Ennek az olvasatnak a továbbfejlesztett változata a „fuβnék”, amely már megfelel a nyelvészek által megfogalmazott követelményeknek.^[5]

Az utolsó karakter a székely-magyar rovás 'K', amely a kazáriai rovásból származik.

Jegyzetek

↑ Magyar Kálmán (1999): Előzetes jelentés a bodrog-bűi X. századi vasolvasztó műhely régészeti kutatásairól. In: Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban, Ed.: János Gömöri. Sopron-Somogyfajsz, 1999.
↑ Erdélyi István (2000): Az alsóbűi rovásfelirat, 93. In: Turán, Vol. III. No. 5.
↑ Vékony Gábor (1999): 10. századi székely felirat a Somogy megyei Bodrog határában. In: História, No. 8, Vol. 1999, 30-31
↑ Riba, István (2000). "Reading the Runes: Evidence of the Dual Conquest?" Archiválva 2012. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. The Hungarian Quarterly. Vol. XLI. No. 157, Spring 2000
↑ Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA216 (angolul)

Források

Gömöri János (1999): Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban, Sopron-Somogyfajsz, 1999.
Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA189
Magyar Kálmán (1999): Előzetes jelentés a bodrog-bűi X. századi vasolvasztó műhely régészeti kutatásairól. In: Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban, Ed.: János Gömöri. Sopron-Somogyfajsz, 1999.
Magyar Kálmán (2001): Szent István államszervezésének régészeti emlékei, Kaposvár-Segesd: Local Government of Segesd
Sándor Klára (2013): A székely írás legkorábbi emléke?
Vékony Gábor (1999): A székely írás legrégibb emléke Bodrog-Alsóbű vaskohászati műhelyéből. In: Gömöri (1999).
Vékony Gábor (1999): 10. századi székely felirat a Somogy megyei Bodrog határában. In: História, No. 8, Vol. 1999, 30-31.
Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963-9402-45-1

További információk

Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Magyar Kálmán (1999): Előzetes jelentés a bodrog-bűi X. századi vasolvasztó műhely régészeti kutatásairól. In: Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban, Ed.: János Gömöri. Sopron-Somogyfajsz, 1999.

[2] Erdélyi István (2000): Az alsóbűi rovásfelirat, 93. In: Turán, Vol. III. No. 5.

[3] Vékony Gábor (1999): 10. századi székely felirat a Somogy megyei Bodrog határában. In: História, No. 8, Vol. 1999, 30-31

[4] Riba, István (2000). "Reading the Runes: Evidence of the Dual Conquest?" Archiválva 2012. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. The Hungarian Quarterly. Vol. XLI. No. 157, Spring 2000

[5] Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA216 (angolul)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]