Bojta Béla
Bojta Ernő Béla (szül. Burger Béla; Szeged, 1899. december 27. – Budapest, Józsefváros, 1969. december 29.)[4][5][6] magyar miniszterelnökségi államtitkár, ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, sakkszakíró.
| Bojta Béla | |
| Született | Burger Ernő Béla 1899. december 27.[1][2] Szeged |
| Elhunyt | 1969. december 29. (70 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Müller Anna Róza (h. 1936–?) Farkas Erzsébet (h. 1948–1969) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | államtitkár |
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem |
Életpályája
szerkesztésBurger Jakab terménykereskedő és Krau Franciska elsőszülött fia.[7] A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. Ügyvéd lett, több baloldali személy védelmét ő látta el. Szabotázsakciók gyanúja miatt 1942-ben letartóztatták, és büntetőszázadba küldték. 1944. április 4-én ismét letartóztatták. Budapestre szállították, ám október 27-én megszökött.
Visszatért Szegedre, és ismét ügyvéd lett, majd Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökségi államtitkára volt. Megszervezte a Népbíróságok Országos Tanácsát, amelynek bírája, majd 1948-ban elnöke lett. Elnöknek Rákosi Mátyás utasítására nevezték ki; a tisztségben Major Ákos korábbi hadbírót (NOT-elnök: 1946–1948) váltotta. Bojta kinevezése ellen Domokos József emelte fel a szavát, aki a harmincas években Rákosi egyik védőügyvédje volt. Most már mint Magyarország legfőbb ügyésze (1945–1953), ezt követően (1954–1958) a Legfelsőbb Bíróság Elnöke személyes hangú levében 1948. május 30-án tiltakozott Major Ákos mellőzése miatt. Major eltávolítását méltánytalannak és sértőnek nevezte. Továbbá levelében szerepel: …„Bojtát magánélete sem teszi alkalmassá arra, hogy… hogy elnök legyen. Majd felteszi a kérdést: Helyes dolog-e egy nem-kifogásolt keresztény helyébe egy kifogásolt zsidót helyezni?”[8]
Miniszteri rangban ő volt a magyar–csehszlovák határrendező bizottság elnöke. Miután 1949-ben a Népbíróságok Országos Tanácsa megszűnt, Bojta a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke lett. Néhány hónap múlva elbocsátották, és évekig gyárban dolgozott tisztviselőként. 1956-tól ismét ügyvéd lett, 1958-tól az ügyvédek felülvizsgáló bizottságának tagja. Az 1956-os forradalom után alakult meg ez a bizottság, s javaslatukra az ország ügyvédi karának kétharmadát megfosztották a kamarai tagságától, tehát az egzisztenciájuktól. A megfosztás egy ötsoros miniszteri értesítésben történt; indokolás, érdemi fellebbezés nem volt.[9] 1962 és 1964 között az Országos Ügyvédi Tanács elnöke volt.
Első házastársa Müller Móric és Goldblatt Felesz lánya, Anna Róza volt.[10] Második felesége Farkas Erzsébet volt, Farkas Ármin és Rochlitz Cecília lánya, akit 1948. május 29-én Kecskeméten vett nőül.[11] Sógornője Farkas Lujza irodalomtörténész, újságíró volt.
Műve
szerkesztés- Szerk.: Népbírósági Döntvénytár (I–III., Bp., 1946–49)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Magyar Szabadság érdemrend ezüst fokozata (1947)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1969)[12]
A sakkéletben
szerkesztés1951 és 1955 között a Magyar Sakkszövetség alelnöki, majd 1955 és 1960 között elnöki tisztét töltötte be. Éveken át vezette a Szabad Hazánkért, a Szabadságharcos, valamint a Füles című időszaki lapok sakkrovatait. Mint I. osztályú versenyző – fiatalabb korában szülővárosában, Szögeden, majd az 50-es években a fővárosban – a csapatbajnokságoknak is aktív résztvevője volt, ugyanakkor avatott szakíróként tevékenykedett. Számos cikke jelent meg – főként a középjáték köréből – a Magyar Sakkéletben, a Füles című hetilapban pedig egészen élete végéig vezetett sakkrovatot.[13]
1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[14]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02000.htm, Bojta Béla, 2017. október 9.
- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 3636/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Gyászjelentése (1969). (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ A Magyar Életrajzi Lexikonban közölt adat. Más forrás december 28-át adja meg halála napjának (lásd: (1970. január) „dr. Bojta Béla (1899–1969)”. Magyar Sakkélet 20 (1), 2. o.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 251/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest. 3. kötet. 148–149. oldal.
- ↑ Gyekicky Tamás: Rendcsinálás – Tisztogatás az ügyvédi karban. 1957–1958. Jogtörténeti Szemle. 2008/1. 52–76. oldal.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Müller Anna Rózával a Szeged-Tápé polgári házassági akv. 52/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a kecskeméti polgári házassági akv. 216/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ (1969. december 25.) „Kitüntetés”. Népszava 97 (300), 10. o.
- ↑ (1970. január) „dr. Bojta Béla (1899–1969)”. Magyar Sakkélet 20 (1), 2. o.
- ↑ A Magyar Testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
Források
szerkesztés- Népszabadság, 1969. december 31.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
szerkesztés- Major Ottó: Bojta Béla aktái (Arcok és maszkok. Budapest, 1975)
